Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 16. (Eger, 2004)
TANULMÁNYOK - Kozma György: Megérkezni Egerbe... Márai Sándor egri kapcsolatai • 71
Márai Sándor: Bikavér 91 Félnyolckor már erősen szürkül Egerben; elmentem Gárdonyi háza mellett a sötétben, a magas kerítés mögött van egy lombos fa, itt szokott üldögélni, pipázva s hallgatózva. Megálltam a kerítés előtt, s iparkodtam elképzelni ennek az életnek különös levegőjét. Gárdonyi írása olyan átlátszó és üde, mint a hegyi patak vize; de a lélek, a forrás, mely ezt a tiszta áradást táplálja, titokzatos. Arra gondoltam, az egri szürkületben, hogy a világirodalomban egy példát tudok csak, mely Gárdonyi emlékével egyezik: ez a példa Flaubert. 98 Gárdonyi úgy élt, mint Flaubert, s Eger volt számára Rouen; s ugyanolyan magányos volt, s ugyanúgy vigyázott a nyelvre és a betűre. Esténként kiült Gárdonyi a kerítés mellé, hallgatta a hazatérő hevesiek beszédjét. Életéről mindent tudunk[,] és nem tudunk semmit. Flaubert még elárulta magát leveleiben; Gárdonyi szemérme mély volt és sűrű, bonyolult szemérem volt ez, mely elrejtett a mű mögé minden személyes anyagot. Alltam az egri égbolt alatt és megértettem ezt a különös szemérmet. Az író tűnjön el a mű mögött, az író ne szerepeljen, ne illegesse magát, ne politizáljon a szó krajcáros értelmében, - maradjon hűséges ahhoz az örök szerződéshez, melyet nemzetével és az emberiséggel kötött, maradjon hűséges a nyelvhez, melynek papja és rabszolgája, s egyebekben éljen valamilyen saját külön Egerben, vagy Rouen-ban, magányosan és láthatatlanul. Ez minden, amit tehet. Ez a legtöbb. Gárdonyi megtette. A kerítés mögül látta a várost, ezt a nemes barokk remeket, melyet otthonául választott; de a várostól is távol maradt, itt fönn a dombon. Ahhoz, hogy az író teljesen átélje és kifejezze az emberit, idejében el kell hagyni az embereket: tragikus út ez, kevesen bírják. Mert az élet közelsége sokat ad és nem lehet büntetlenül elmenni egy dombra, a kerítés mögé. S az életbe nem lehet időnként kirándulni, - minden és mindenki egész embert kér, az élet is, a munka is. Gárdonyi választott. Flaubert is választott. Erre gondoltam, kifújtam magam, s elindultam, Gárdonyi kerítése tövében, fel a Cifra-parti ösvényen, a szőlők felé. A szőlők között meleg volt, mintha teleszívták volna magukat az őszelej i napsütéssel, s most este kezdenek forrón lélegezni. Embermagas volt a szőlő itt a domb tetején, a csősz pipázott a présház előtt, s Eger homályosan csillogott a mélyben, az örök dolgok bölcs és hunyorgó pislogásával. Köröskörül, amerre láttam a félhomályban, ugy álltak a kötözött szőlőtőkék, mint a menetelő hadsereg. Ezen a hegyen terem a bikavér" és az egri siller. Ezt a dombot megjelölte Isten, mint a toscanai völgyet, ahol a chianti terem, mint Burgundia lankáin, A szövegközlés alapja: MÁRAI Sándor: Bikavér. - Pesti Hírlap, 1938. (szeptember 8.) 202. sz., 5. Rovatcím: Tegnap és Ma. Flaubert, Gustave (1821-1880): francia író, a modern regény megteremtője. Valójában a bikavér alapanyaga, többféle vörös szőlő formájában. 103
