Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Horváth László: Adatok a gyöngyösi prostitúció újkori történetéhez • 187

Adatok a gyöngyösi prostitúció újkori történetéhez A szerző nem minden előzmény nélkül vállalkozott a címben jelzett téma feldolgozására. A Heves megyei kéjelgés történetének néhány fejezetét megkísérelte már korábban fölvázolni. A század eleji Gyöngyös vigalmi életéről napvilágot látott az „A gyöngyösi kuplerájban szól a zongora..." című publikáció.

1 A megye többi „kuplerájos" települései közül Hatvanról „Ég óvja a tisztes ipart!"

1

, Egerről „Adatok az egri prostitúció újkori történetéhez"

11 címmel dolgozta fel a forrásokat. Gyöngyösön a XIX. század első évtizedéből származnak a témára vonatkozó első konkrét írásos feljegyzések. Nem véletlen - mint Eger esetében is -, hogy a források leginkább ettől az időszaktól engednek betekintést, ugyanis a korábbi teljesen kaotikus és rendezetlen állapotokhoz képest az egészségügy s főleg az igazságszolgáltatás Magyarországon ekkortól igyekszik a prostitúció jelenségét partok közé szorítani. A korábbi századokban is megtaláljuk a kéjelgés helyszíneit Gyöngyösön. A kocsmák, fogadók, fürdők, kávémérések és legtöbbször maga a nyílt utca volt a színtér. A témára vonatkozó írott források elszaporodásának a XIX. század legelején megvan a maga törvényszerű oka, mely szerint a XVIII. század végén a prostitúció addig szokásos üldözése - esetleg eltűrése - helyett kialakult a prostitúcióhoz való viszony új rendszere: a reglementáció.

4 Ez a rendszer az összeíráson, az ellenőrzésen és a kötelező gyógykezelésen keresztül kívánta integrálni a polgárosodó társadalom keretei közé a prostitúciót. Vagyis a jelenség a XIX. században már a „szükséges rossz" minősítést nyerte el. Ezzel mintegy elismerték létjogosultságát. Ennek ellenére a közerkölcs oldaláról még hosszú időn át támadások érték a prostitúciót, viszont a kérdést egyre inkább a közegészségügy felől közelítették meg. Ha megszüntetni nem lehet, bizonyos keretek közé kell szorítani. Ezen keretek kialakítását pedig sürgőssé tette a nemi betegségek rohamos terjedése Gyöngyösön. A város átlagosnál élénkebb vigalmi életében szerepe volt a bortermelésnek, a virágzó piaci életnek, a nagyszámú átutazónak, de talán legelsősorban a településen állomásozó katonaságnak. Valószínűleg a kéjelgés, utcalányok 1 HORVÁTH L., 1993. 136-140. 2 HORVÁTH L., 1994. 1-10. 3 HORVÁTH L:, 1996. 169-190. 4 SCHREIBER E., 1917. 57-90. 187