Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: A mátrai üveghuták története • 55

Hutta" néven jelzi a térkép.

174 1883-ban a harmadik katonai felmérés térképén ugyanennek az üvegcsűrnek a helyén „Ötház" elnevezés található huta megjelölés nélkül.

175 A két térkép alapján a Kevicki huta azonosítása az Ötház hutával bizonyosnak tekinthető. E hutás településnek van egy országosan ismeretlen, csak a helybeliek által használt szlovák neve: Alkar}

16 A XX. század elején felbukkan az üveggyártó telep elnevezésére még egy újabb földrajzi név, nevezetesen: Darázskát.

111 A Kevicki, utóbb Ötház hutának a létezésére a XIX. század első felétől találni még adatokat. Egy 1810-ben készült egri főegyházmegyei térképen megtalálható négy különböző hutajelzés egyike a Kevicki-féle teleppel azonosítható.

178 1828-ban feltételezhetően működött.

179 Véleményem szerint 1846-ban Raffelsperger lexikona Hasznos létező üvegolvasztójaként említi.

180 1839-42 közt Keviczky Ferencet a tari közbirtokosok közt tüntetik fel.

181 1851-ben egy bizonyos Keviczky Ferenc Hasznos birtokosai között szerepel.

182 Minden valószínűség szerint e család tulajdonához tartozott ez a mai Mátraszentimre területén létesült üvegkészítő műhely. Az Ötház huta helynév szlovák népnyelvi eredetű, s a „Peti domki" az (öt házikó) elnevezés tükörfordítása, amelyet kiegészít az üvegolvasztóra utaló huta főnév.

183 A Kevicki, majd utóbb Ötház huta 1850 előtt szűnt meg. Ezt a műhelyt a XIX. század első évtizedében létesíthették, s talán a legtovább fennálló erdei üvegcsűr lehetett azok között, amelyek a mai Mátraszentimre területén keletkeztek. „ Hasznos község fekszik Heves Megyében a Gyöngyösi Járásban a Mátra hegyei közül kinyúló nagy völgynek oldalán, fekvésénél fogva, a körülötte fekvő községekkel együtt Mátra alji falunak szokott közönségesen neveztetni - a határában lévő tízezer holdnyi erdőben két népes s két kisszerű pusztai telepítvény is van, az egyik Alsó huta, a másik Felső huta nevezetek alatt ismeretes, nevükre a 100 évek előtti elpusztult üveghutáktúl vették, a jelenlegi lakosok a hutában munkások lévén, azok elpusztulásával, szinte ott maradtak mint szénégetők, a harmadik Fiskalitás, a negyedik telepítvény Öt-ház név alatt ismeretesek, az első Hasznostul 1 V2 órányira, a többi 3 órányi távolságra vannak, mind a négy telepítvény rengeteg erdőktül környezve fekszik, az első völgyben, a három utolsó hegyoldalban olly magaslaton, hogy a körülfekvő magas hegyek onnan nézve csak halmoknak látszanak "

184 Második katonai felvétel. 1853. XXXI. 46. térképszelvénye. Harmadik katonai felvétel. 1883. 4864/lc. térképszelvénye. 6 LEGÁNYI F., Én. I. 644-645.; Mátraszentimre története. 1954. 10. - DIV. ENA. 240-68. Egri Érseki Sematizmus, 1901. 56. 7 Egri Érseki Sematizmus, 1901. 56. '

8 HML. Térképtár. Érs. 126. " LADÁNYIM., 1936. 187. 10 RAFFELSPERGER, F., 1846. III. 106. !1 HML. IV-l/d/1. Tari lakosok adókedvezmény kérése. 1842. április 28. 12 FÉNYESE., 1851.1. 94. B KISS L, 1988. II. 109. !4 HML. IV-255/a/6. Hasznos községből helynevek. 1267/1865. sz. irat. - A korabeli leírás adatai a tanulmányban szereplő Mátrakeresztes: Alsó huta, Mátraszentimre-Mátraszentistván: 85