Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: A mátrai üveghuták története • 55

Év Népesség (római katolikus) 1825 218 1827 230 1834 244 1835 280 1836 292 1838 296 1840 291 1842 305 1844 315 1845 417 1846 417 1847 317 1848 315 1849 317 A sematizmus adatsorából és a történeti adatokból kideríthető, hogy az Almásy-féle üvegcsűr az 1830-as évek derekán megszűnt működni. Ez kikövetkeztethető abból, hogy 1827-1834 közt elérte fejlődése csúcsát. Az erdei üvegcsűrök között a legnagyobbak eltartóképessége működésük delelőjén max. 220 fő lehetett.

168 Az sem feltételezhető, hogy a telep környékén lévő erdők 40-50 évnél tovább szolgáltathatták a tüzelőanyagot. Az irodalomban a megszűnését eddig későbbi időpontra helyezték. Krupa András néprajzkutató szerint ez az üvegolvasztó 1840-ben megszűnt.

169 Az Almásy- vagy Felső huta területén álló üvegolvasztó már 1845 előtt nem működött.

170 1851-ben Fényes Elek azt írta Felső hutáról: birtokosa Almásy András, népessége 196 római katolikus lakos, „Hajdan itt üveggyár volt, de elenyészett. Lakosai mindnyájan zsellérek, s napszámból és faeszközök készítéséből élnek. "

171 1853-ban a második katonai felméréskor készült térképen megtalálható „Almási Hutta" lakott hely, egy utcás faluképpel.

172 Az 1883-as harmadik katonai térképezésekor „Almási Huta" néven jelezték.

173 Mátraszentimre. Kevicki-féle vagy Ötház huta, Darázskút vagy Alkar. A hasznosi üveghuták lakosai egyre újabb és újabb telepítvényeket hoztak létre. Ezek közül az egyiket 1853-ban, a második katonai felmérés idején „Kevicki Lásd: CSIFFÁRY G., 1995. 134. KRUPA A., 1995-1996.303. Hetilap, 1845. június 3. FÉNYESE., 1851.1.94. Második katonai felvétel. 1853. XXXV. 46. térképszelvénye. Harmadik katonai felvétel. 1883. 4864/lc. térképszelvénye. 84