Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: A mátrai üveghuták története • 55

Ev Római katolikus Ágostai hitvallású Összesen 1806 58 58 1810 50 50 1821 58 1 59 1825 44 44 1827 55 55 1834 44 44 1835 30 30 1836 44 44 A fenti táblázat adatai alapján a szuhai üveggyártás megszűnése 1836 körüli időszakra tehető. Ezt követően megugrik (közel kétszeresére: 1838-ban 86 főre, 1840-ben 93 főre) a népesség. Az alapítástól számítva közel két emberöltőnyi - 5860 év - működés után a falu határában megritkultak az erdők. Az üzem bezárását siettette a parádi üveghuta gyors fejlődése, amely olyan erős konkurenciát jelentett, amellyel a környék kisebb üzemei nem bírták a versenyt, s 1850 előtt megszűntek. Ezért mindenképpen téves Fényes Elek adata, amely szerint 1842-ben működő üzemként tartja számon Szuhahutát.

103 Az 1847^-8. évi rovásadó-összeírás szerint a Szuhahután lakó 19 családnak a házon kívül összesen 20 szarvasmarhája volt. Földdel és egyéb állattal (ló, sertés, kecske, juh) nem rendelkeztek.

104 Egy 1858-ban készült kimutatás szerint, amely a hutabeli zsellérek birtokainak a felvételét tartalmazza, 17 családfőnek nincs fejenként 3 kat. h. területe, amelybe már persze beleszámolták a szántó mellett meglévő rét, legelő- és erdőterületeket is.

10S A szuhai üveggyártó telepről az írott forrásokon túlmenően iparrégészeti adataink is vannak. 1978. április 5-7. között Szvircsek Ferenc vezetésével kisebb feltárást végeztek Mátraalmáson, a Zalka Máté és Rákóczi út közötti telken. Gembiczki József udvarán egy kemence alapjait találták meg, valószínűleg a kidolgozó vagy a hűtőkemence került elő. Sajnos a kemencéből használható falmaradványokat nem találtak. A leletanyagban nagyszámú tégelytöredék, illetve cserépanyag maradt fenn. Gembiczki Jenő kertjében, amely a Szuha-patak felé végződik, az ún. „hutyinszkót", azaz az üveghuta hulladékdombját ásták meg. Ez a kb. 4 m hosszít és 3 m széles, a patak felé enyhén lapos ívű domb a legértékesebb leletanyagot rejtette. A keresztirányú árokkal megkutatott területről üvegtalpak, kehelydarabok, kancsófülek, palacknyakak, üvegolvadékok, tégely- és kemencefal-töredékek kerültek elő. Közülük is különösen figyelemre méltó az a két teljesen ép, 5,5 cm, illetve 6 cm magas üvegpalack, amely gyógyszeres üvegnek készült. A szuhai ásatás anyaga a Salgótarjánban, a Nógrádi Történeti Múzeum állandó kiállításán látható.

106 103 FÉNYESE., 1842.1.227. 104 HML. IV-7/a/29. 1920. öi. 1847-48. 105 HML. VII-1/195/15. Szuha, kataszteri iratok. SZVIRCSEK F., 1978. 1-6. - E helyen köszönöm meg dr. Szvircsek Ferenc történész muzeológus segítségét, hogy az ásatásra vonatkozó jelentést és rajzokat önzetlenül rendelkezésemre bocsátotta. 71