Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Horváth László: Adatok a gyöngyösi prostitúció újkori történetéhez • 187

A háborút követő proletárdiktatúra üldözte a prostitúciót. A Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság külön rendeleteket bocsátott ki ez ügyben. A felhívás arról igyekezett meggyőzni a lakosságot, hogy „A nemi érintkezéstől való tartózkodás nem árt. "

73 A '20-as évek elején rövid időre normalizálódott a helyzet. Gyöngyösön továbbra is egy bordélyház működött, de a vezetőnő személye változott. Már az 1904. évi tűzvész idején szerepet kapott a Gedra család a bordélyház gazdasági ügyeiben. Az új épület tervezője és kivitelezője, Gedra János kőműves a '20-as évekre feleségének szerezte meg a bordélyt.

74 Gedráné időszakában 8-12 lány volt egyszerre a bordélyházban. Ekkorra már kialakult a leányközvetítés legegyszerűbb módszere. Budapesten - a Hauer cukrászda Rákóczi úti épületében - működött egy közvetítő iroda, honnan igény szerint irányították a kéjnőket egyik vagy másik városba. Ezekben az időkben már véletlenül sem fordult elő, hogy gyöngyösi lány szolgált volna a helyi kuplerájban.

75 A szobák berendezése igen egyszerű. Egy vaságy, kézmosótál állványon, esetleg székek a ruha számára. Az utolsó időkben a városi orvos már kijárt a bordélyházba hetente kétszer ellenőrizni, míg a többi türelmi bárcásnak a rendelőjébe kellett menni. A tisztiorvosi rendelés először a Petőfi utca 30. számú házban, majd a Vaskoronaházban volt. Ahogy soha semmilyen törvény nem rendelte el a bordélyházak létesítését, úgy a megszüntetést sem törvényi szinten szabályozták. 1926-ban a belügyminiszter kiadta 160.100/1926. számú körrendeletét a prostitúció szabályozásáról.

76 A rendelet 28. §-a így szólt: „E rendelet életbelépése után újabb bordélyengedély ki nem adható. A még meglévő engedélyeket pedig kötelesek az illetékes rendőrhatóságok 1928. évi május hó l-ig, amely időpontban minden ily engedély hatályát veszti, viszszavonni." Továbbiakban a prostitúció magánkéjnők révén, kétféle módon, magán vagy nyilvános találkahelyen működhetett. A rendelet után természetesen Gyöngyösön is csak a bordélyház zárt be, a prostitúció nem szűnt meg. Az újonnan bejelentkező „újtípusú vállalkozók" mellett megmaradt a kávéházak, szállodák funkciója is. Egyébként szervezett és legális intézmény híján a titkos kéjelgés szerepe is megnőtt.

77 Ennek hatására a korábbihoz képest jelentősen emelkedett a bujakóros megbetegedések száma is. 1937. évben 144 főt kezeltek - 74 férfit és 70 nőt - ilyen címen a gyöngyösi kórházban.

78 Figyelmeztetés. A Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság 8 pontos felhívása. Prostitúció ügyében korábban is érdekelt volt az építőmester, ezt bizonyítja, hogy igencsak figyelemmel kísérte a város illegális kéjelgésének ügyét. 1909. március 28-án a Gyöngyösi Újság 4. oldalán például nyílt levelet intézett Csuhay Sándor, újonnan kinevezett városi rendőrkapitányhoz az erkölcsrendészeti kilengések tárgyában. Kifejezetten a kávéház és szálloda tulajdonosok kilengéseiről ír, mely végül is konkurens volt. Saját gyűjtés. S. A. visszaemlékezése. Rendeletek Tára, 1927.

1. 187-198. HML. VI-1/2. Gyöngyösi rendőrség (1939). T. E. tiltott kéjelgése. BACHO L., 1938. 189. Ugyanezen évben például 15 szembeteget, 37 fülészeti esetet, 125 nőgyógyászati kezelést regisztráltak. Ezekhez viszonyítva kiugró a 144 bujakóros ápolt létszáma. 204