Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Horváth László: Adatok a gyöngyösi prostitúció újkori történetéhez • 187

ményezés abból a szempontból is figyelemreméltó, hogy meg sem próbálta követni a pesti mintát. A szabályzatot dr. Vezekényi István kórházigazgató készítette, s a közegészségügyi bizottság minimális módosítással terjesztette fel a megyéhez elfogadásra. A bizottsági ülés jegyzőkönyvében fennmaradt az indoklás, amely a szabályozás létjogosultságát támasztja alá: „A mai ülés főtárgyát a nagy mérvben terv jédni tapasztalt bujakór kérdése, s annak meg gátlására alkalmas intézkedések megtételé képezi, mely betegség oly mérvet kezd ölteni, hogy a helybeli kórház már alig képes a bujakórosat a többi beteg mellett elhelyezni". A közegészségügyi kényszer hatására alkotott rendelet mégis erkölcsileg kívánja megindokolni a bordélyrendszer szükségességét a bevezetőben; „A nemi ösztön az emberek kebelébe oltott vágy, melynek kielégítésére hivatással bír. Szükséges azonban ezt is' akként korlátozni, hogy az erkölcsi érzetet meg ne sérthesse, mert különben csak pusztulás, végveszély jöhet nyomába. ... \ •. : .... Elkerülhetetlenül szükséges tehát e fontos ügyben szigorú rendőri szabályokat alkotni, és pedig mindig a helyi érdekek tekintetben vétele mellett: " A tervezet szigorúan rendőri engedélyhez köti a tevékenységet: „2. §. Nem szabad bordélyházat nyitni, ha csak a rendőrségtől arra engedélyt nem nyer. Épen úgy nem szabad egy magánosan lakó nőnek rendőri engedelem nélkül pénzért férfi látogatókat fogadni... Alattomosan űzött oly nemű foglalkozások a fönnálló törvények szerint mindenkor szigorú börtönbüntetéssel sújtatik." Figyelemre méltó, hogy a tervezet mindvégig számol a bordélyházi kéjnő mellett a magánkéjnő intézményével is. A szabályzat állandó formulája, hogy „nyilvánosház tulajdonosának, vagy magánosan lakó bejegyzett nőnek" kötelességeit írja le az adott bekezdés. Az egészségügyi szempontoknak megfelelően előírja a rendszeres orvosi vizsgálatot, valamint a megbetegedés esetén követendő intézkedéseket: „ 17 §. Hetenkint kétszer történik az orvosi vizsgálat, melynek minden ily nő magát feltétlen alávetni tartozik. Minthogy pedig számos esetben fordulnak elő, hogy az orvosilag megvizsgált és ragályos betegségben talált nő, nem megy azonnal a kórházba, s így a vizsgálat után is megfertőzést okozhat, elrendelendő, hogy a vizsgálat mindenkor a közkórházban tartassék meg, hol minden ily nő időben és órában megjelenni tartozik... 18 §. Kávé- és sörház tulajdonosok, kik úgynevezett pénztárnoknékat tartanak, kötelesek ezeknek erkölcsi viseletére a legszigorúbb felügyeletet fordítani. Ha panasz emeltetne az iránt, hogy valamely férfi ily nőtül megbetegedne, a rendőrség kötelessége ily nőt azonnal megvizsgáltatni, és ha betegnek találtatik, azt a kórházban elhelyezni..." A rendelet többek között kiköti, hogy 10 éven felüli gyermek a bordélyban már nem lakhat bent. Előírja, hogy a nyilvánosház földszinti ablakait csak átlátszatlan üvegből lehet készíteni, valamint mindennemű zenét és játékot (kártya) eltiltanak. Hangsúlyozza, hogy a kéjelgés folytatására senkit erőszakkal kényszeríteni nem lehet, s a kilépés lehetőségét minden örömlánynak fenn kell tartani. Összességében azonban megállapítható, hogy a tervezet a problémakört csak az egészségügy oldaláról közelíti meg. Ugyanakkor a rendelet egyszerűen nem fog193