Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Gyulai Éva: Nemesek és városi kommunitás Miskolcon a XVI.században • 5

mégpedig papi hivatása segítette Hevessy Mihály miskolci prédikátort és esperest aki előbb Balassa Menyhért udvari papja, majd a diósgyőri zálogbirtokos, Guthi Országh Borbála kedves embere volt -, hogy 1582-ben címeres nemeslevelet szerezzen. A ma is meglévő armális címerképe a csőrében tollat tartó sas, amely minden kétséget kizáróan utal a címelnyerő foglalkozására.

63 A miskolci kereskedő nemesek és a városi kommunitas azonban a legélesebben, a kor gazdasági-politikai szituációjára igen jellemzően, a borkereskedelemkocsmáitatás és a török adó kérdésében került szembe egymással. A bor értékesítése mind a bortermelő miskolci jobbágyok, mind a kereskedelembe aktívan bekapcsolódott nemesek legfőbb célja volt. Az előbbieket a város középkori eredetű privilégiuma védte idegen (nem Miskolcon termelt) borok behozatala és a városban való árusítása és mások jogtalan kocsmáitatása ellen, illetve a kocsmáitatásnak az év bizonyos időszakában a jobbágyokat is illető szabadsága segítette őket, az utóbbiakat általános rendi kiváltságaikon alapuló privilegizált társadalmi helyzetük, illetve ingatlanaik adómentessége, kúriájuk szabad, vagy általuk vindikált szabad kocsmatartása. A miskolciak számtalan esetben tiltakoznak kiváltságaik megsértése ellen, de a miskolci nemesek is tiltakoznak, ha a bor árusításában akadályozzák őket. 1593-ban a vármegye előtt protestálnak Miskolc földesurai ellen, mivel „ők a mezővárosi polgári állapotból mind ügyeiket, javaikat, mind jogaikat, személyüket tekintve kivétettek, s nemesi előjogaik és szabadságuk érvényével Miskolc városában bármilyenfajta idegen bor be- és kivitelében szabadon éltek, élnek és élni kívánnak"

M A város kommunitása azonban nem így gondolja. A borkereskedő nemesek ellen ezért akár erőszakkal is fellép, amint nemes Bellény András esetében is tette 1593-ban, amikor Bellény házából borait kivonván, a hordók fenekét kiütvén a város főutcáján lévő pellengérnél folyatták szét, taposták meg és itatták fel disznaikkal a város törvényeit megsértve bort áruló nemes értékes termékét.

6

'

1 1596-ban nemes Gombos Jánossal is hatalmaskodtak a város képviselői, amikor az Veres János borát a saját házába szállította, hogy ott kimérje, Mészáros Kelemen (a főbíróságot is viselt miskolci polgár), Csorna János, Szabó Benedek és mások rátámadtak, kocsiját, barmait, két hordó borát elvették, az utóbbit el is vitték a helyszínről.

66 1592-ben nemes Bakos (Papos) Balázstól (aki valószínűleg Szécsi-Bakos Balázs fia) veszik el egy hordó borát, amelyet egy lakomára hozott be Miskolcra a város tilalma ellenére. A sértett így védekezik: „Hogy énnékem nem hagynak az én szabadságommal élnem és bort behoznom, őkpenig behozzák... Esküdjenek meg most is, hogy ők bort nem hoztak bé". Mivel a miskolciaknak nincs zárható városkapujuk, ezért titokban a város polgárai behozhatják borukat, akit azonban rajtakapnak, megbüntetik, teszi hozzá.

67 BAZML. XV. 2. 26. BAZML. IV-501/cX. 1.157. BAZML. IV-501/1. 2. k. 66. BAZML. IV-501/c XVIII. VIII. 1. BAZML. IV-501/1 3. k. 546. 18