Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Nemes Lajos: Eger lakosainak határhasználata 1687-től a XVIII. század végéig • 75

négyszögöl kaszálót, 63 kat. h. 1495 négyszögöl egyéb módon hasznosított rétet, továbbá 606 kat. h. 1178 négyszögöl legelőt. A város határában volt 2 kőbánya, melyek összterülete 2 kat. h. 37 négyszögöl és egy téglaégetőt 1 kat. h. 1093 négyszögöl területen. Az utak 50 kat. h. 858 négyszögölt tettek ki. Nem hasznosítottak összesen 49 kat. h. 218 négyszögöl területet. A város összes területe 7493 kat. h. 132 négyszögöl volt. Az összes területből 53,29% volt a szőlő, 21,70% a szőlőalja, 6,90% a szántó, 10,95% a rét és a legelő, 4,12% a kert, 0,55% a káposztásföld. Az összes területből tehát 97,51% volt valamilyen formában mezőgazdaságilag hasznosított terület.

5 (Lásd: 1. sz. táblázat a hátsó borítón belül.) b) A szőlőterületek fejlődése és a szőlőbirtokviszonyok a XVIII. században Eger város határának természeti viszonyai a szőlőtermesztésnek kedveznek, és nyugodtan mondhatjuk, hogy a XVIII. század második évtizedének végére ismét kialakult a szőlő-monokultúra, s a szőlőterületek rohamos gyarapodása egészen a XVIII. század végéig tartott. A városi magisztrátus időszakonként pontosan összeíratta szőlőhegyenként a szőlőbirtokosok nevét és felmérette birtokparcellájuk nagyságát is. Az összeírások alapján nyomon követhetjük a szőlőtermesztés fejlődését, mert ezeket az összeírásokat teljesen pontosaknak tarthatjuk, mivel az összes szőlőbirtok adatait tartalmazzák, beleértve a földesurak és a mentesítettek szőlőterületét is. A XVIII. század folyamán hat olyan szőlőbirtok-összeírás készült, amely a városi magisztrátus felügyelete alá tartozó határ összes szőlőterületét tartalmazza promontóriumok szerint. Ezek a következő évekből maradt fenn: 1724-ből,

51 1727-ből,

52 1760-ból,

53 1773-ból,

54 1789-ből

55 és 1798-ból

56

. Ezeken az összeírásokon kívül még nagyon sok töredék-összeírás is fennmaradt, melyek vagy csak a püspökség területét, vagy egy-egy szőlőhegy birtokosait tartalmazzák. A felsorolt összeírások közül kettő teljesen ismeretlen volt a kutatók előtt, az egyik az 1724. évi összeírás, ami feltételezhetőleg azért kerülte el a kutatók figyelmét, mivel a XIX. században a város iratanyagáról készült utólagos lajstromban úgy szerepel, mint a Hajdú-hegyi szőlők összeírása.

58 Megvizsgálván az összeírást, kiderült, hogy az két nagy promontórium és hat praedium szőlőbirtok-parcelláit tartalmazza. Ezt az összeírást azért is érdemes vizsgálódásunk kiinduló alapjának tekinteni, mivel az elkészültét megelőző évben - 1723-ban - kezdődött egy, a gróf Erdődy HML. Eger v. öi. V-4/a/247-252. 1789. évi II. József-féle kataszteri öi. HML. Egerv. ir. V-l/b/14. B.XI/a. 15. 1724. évi öi. HML. Egerv. öi. V-4/a/I6. 1727. évi öi. HML. Eger v. ir. V-l/b/48. B.XXXIV/a. 62. 1760. évi öi.; HML. Egri Érs. Glt. XII-3/a/59. 1760. évi öi. HML. Eger v. ir. V-l/b/75. B.LII/a. 3. 1773. évi öi. HML. Eger v. öi. V-4/a/247-252. 1789. évi II. József-féle kataszteri öi. HML. Egerv. ir. V-l/b/192. B.CXIII/a. 1058. 1798. évi öi. HML. Egri Érs. Glt. XII-3/c/22. 1740-1761. évi dézsmajegyzékek.; HML. Egri Érs. Glt. XII3/a/311.1750-1755 között a püspöki részre tartalmaz területi adatokat. HML. Egerv. ir. V-l/b/14. B.XI/a. 15. 1724. évi öi. 85