Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Nemes Lajos: Eger lakosainak határhasználata 1687-től a XVIII. század végéig • 75

mely szerint: „ Eger földesura a püspökség és a káptalan. A város határoltatik napkeletről Szőlőske puszta erdőivel és Ostoros helység határaival, délről az ostorosi és a kistályai határral, nyugatról Szalók és Bakta helységek, északról Felnémet és Szőlőske puszta határaival. " - „A város lakott területe áll a belső városból, mely négy fertályra vagy más néven negyedre oszlik, továbbá a külvárosokból, melyek a következők: elromlott vár Sánc (sic!), Makiári, Hatvani, Felnémeti (vagy Szent Miklósi) és Cifra hóstyák (külvárosok). " - „A belvárosban 755, a Hatvani hóstyán 809, a Felnémetin 401, a Cifrán 216, a Sáncon 71, a Makiári hóstyán pedig 484 ház van, összesen 2736. A házakhoz udvarok, kertek, pincék, rétek tartoznak, valamint a lakott területhez számítják a lúdpástot is ". A város lakott területét keletről az almagyari szőlők, délről az alsó tihaméri szántók, továbbá a galagonyási legelő-mező, nyugatról a Hajdú-hegyi legelők-mezők és szőlők, északról pedig a ciglédi szőlők és Felnémet falu határolta. A város határában szántóföldeket, kaszálókat és szőlőket találunk. A szántóföldeken a XVIII. század végén kétnyomásos gazdálkodás folyt. Egy 1600 négyszögöles, kat. holdnyi területen 2 1/2 kila magot vetettek el. A szántókon kétszerest termeltek, melynek fele búza, fele rozs volt. A kaszálókat minden esztendőben kaszálták a szőlő aljaival együtt. Ezeknek némely része sarjút is termett. A szőlőket és a kerteket minőségük szerint 6 osztályba sorolták. A 6 földkönyv összesített adatai alapján Eger lakott részén a 2736 lakóházon kívül még egyéb épületeket is összeírtak. Ezek a következők voltak: a vár, 8 templom, 5 kolostor, 3 iskola, 1 kollégium, 34 egyéb egyházi jellegű épület, 7 középület, 1 kórház és egy fürdőház. Az előbb felsoroltak mellett a kataszteri összeírás további - elsődlegesen gazdasági vonatkozású - épületeket és építményeket is felsorolt. így a város belterületén találunk 5 malmot, 3 mészárszéket, 12 kocsmát és fogadót, 7 műhelyt, 5 majorházat, 1 dézsmaházat, 420 pincét, 6 présházat és egy szüretelő színt. A lakott területen különböző rendeltetésű kertek feküdtek. Majdnem minden házhoz tartozott virágos-, veteményes- vagy gyümölcsöskert. Ezek összes területe 308 kat. h. és 1458 négyszögöl volt. A külvárosokban csekély mennyiségű, 234 négyszögöl kerti szőlő is termett. A Hatvani hóstyán volt egy szénáskert 6 kat. h. 431 négyszögöl terjedelemben, míg a Makiári hóstyán egy 94 négyszögöles. A város lakott területén 5 kat. h. 606 négyszögöl területű kaszálót, 4 kat. h. 460 négyszögöl rétet, 29 kat. h. 1462 négyszögöl legelőt, 2 temetőt 7 kat. h. 211 négyszögöl területen, 2 kőbányát és 1 téglaégetőt írtak össze. Az utak összterülete 48 kat. h. 1355 négyszögöl volt, melyből 12 kat. h. 118 négyszögölet tett ki a vásártér, ahol a Szent Mihály-napi vásárokat tartották. A város határában 38 promontóriumot és dűlőt írtak össze. Ezeken, a lakott területekhez hasonlóan, különböző építményeket is találunk, melyek gazdasági jellegűek voltak. A határban 2 malom, 2 korcsma, 65 pince és 18 kunyhó található. Ezek a malmok és pincék is a lakott terület közvetlen közelében épültek fel. A város határában nagy kiterjedésű mezőgazdaságilag és iparilag hasznosított és kis mennyiségű haszontalan földterületet találunk, mégpedig 517 kat. h. 192 négyszögöl szántót, 7 kat. h. 490 négyszögöl kertet, 40 kat. h. 1497 négyszögöl káposztásföldet, 3993 kat. h. 145 négyszögöl szőlőt, 1625 kat. h. 1375 négyszögöl szőlőalját, 109 kat. h. 1575 84