Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)
TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Nemes Lajos: Eger lakosainak határhasználata 1687-től a XVIII. század végéig • 75
ben elkezdődött azzal, hogy az eddig szabadon használt elpusztult falvak határát a földesurak kezdték körülhatárolni. Elsőként a káptalan határozta meg Álmagyar puszta határát. Ez a folyamat végül oda vezetett, hogy egy nagyon kis területet leszámítva a földesurak szinte teljesen megszüntették a jogilag Egerhez tartozó határt. 171 l-ben az egriek már jogosan panaszkodtak, hogy terheiket nem képesek teljesíteni, hisz a város lakosai rosszabb helyzetben vannak, mint a jobbágyfalvak, hiszen amivel rendelkeznek - szántóval, réttel, legelővel, szőlővel - az a város határán kívül, a pusztákon fekszik. Megkönnyítette a földesurak szabadabb rendelkezését a termőfölddel az is, hogy az új tulajdonosok egy részét visszatoloncolták falvaikba,' más részük pedig vagy elpusztult, vagy elköltözött a városból, s csak kevesen érték meg itt a szabadságharc bukását. A városról érzékletes képet kapunk Bél Mátyás Heves vármegye ismertetéséből, melynek Egerről írott része 1730 körül készült. „Régen nemcsak a mostani város és a vár alkotta az egri településcsoportot, hanem a mostani várostól északra és délre, Felnémettől Tályáig és Makiárig az egri völgyben elővárosok települtek." „A város határa a háborús időkben sokat vesztett régi terjedelméből. Régen a városé volt az egész völgy a patak mindkét oldalán. Ma viszont a város határa alig terjed túl a városfalon. " „Egernek csak pusztái vannak, de saját határa nincsen, legfeljebb Szalókpuszta és a délnyugati városfal közötti terület". „Alig lépünk ki a városból, kísérőnk máris figyelmeztet, hogy idegen határban járunk. A kelet felé elterülő dombon csatlakozik a városfal mellé Álmagyar puszta, melynek földje kedvez a szőlőnek. Egy másik puszta, Tihamér, dél felől övezi a városfalat. Szép fekvésű völgyében kertek díszlenek.' „Nyugatra terül el a város másik pusztája, Szalók. A városhoz képest emelkedettebb helyen. Kiterjedése nem nagyobb mint egy-két kert vagy egy kis ház alapterülete, Az egész határ itt már Egerszalókpusztához tartozik. Ez is hullámos, dombos, lejtős vidék, felső részét beültették szőlővel. Két másik puszta is látható, melyek észak felől a városfallal érintkeznek. Az egyik Felnémet, melyet már benépesítettek a jobbágyok, a másik Cegléd. Ennek dombjai lejtőin vannak az egriek szőlei, itt terül el a Vécsey szőlőhegy, mely kitűnő borokat terem. A város egy völgyteknőben fekszik, melynek mindkét oldala lejtősen emelkedik felfelé. A városnak nevet adó Eger patak északról lép be a város területére, s ennek a szűk völgyteknőnek mindkét oldalát végigmossa, amíg dél felől kilép a városból. Ennek megfelelően mindkét patakpart nyugatról is, keletről is enyhén lejtősödik, s még szántóföldek is ideszerénykednek, de csakhamar erősebb lesz az emelkedés, most már szőlővel beültetett dombok tárulkoznak ki, Egri Kápt. Mit. Nagypréposti iratok III. XII-2/d/ 89. 151. p. HML. Eger v. tjkv V-l/a/5. 219. SOÓS I., 1975. 175. BÉLM., 1730. 43. BÉLM, 1730.47. BÉLM., 1730. 51. BÉLM., 1730. 64. BÉLM., 1730. 47. 82