Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Sugár István: Az egri vár gyalogsága (1548-1564) • 5

Az uralkodó szigorúan kikötötte, hogy a törökökkel kötött ún. béke időtartama alatt is fenn kell Egerben tartani a gyalogság meghatározott létszámát. Az egri várszámadásokból azonban egyértelmű határozottsággal megállapítható, hogy a királyi utasításban és a püspökökkel kötött egyezményekben szereplő, a fegyveres erő létszámára vonatkozó előírásokat nem tartották be. A várban a két gyalogos kapitány parancsnoksága alatt 300 ún. saját gyalogos puskás katona sohasem szolgált, még az 1552. évi nagy török ostrom tartama alatt sem. Ezt a kérdést az alábbiak során részletesen fogom bemutatni. Az egyes századok gyalogos katonái „milites pedites", vagy csak „pedites", néha pedig „milites communes'", a német iratokban „knecht" vagy „fuesz knecht" elnevezésekkel szerepelnek. Verancsics egy 1559. október 15-én Egerből írt levelében a „gregarius" (= közlegény) latin kifejezést így magyarázza: „quos kathonas nuncupatas". Az alább ismertetésre kerülő 1551. évi gyalogos szemlében, decemberben egy újonnan beállt egri gyalogos puskás neve: Kathona Gergely.

10 A gyalogosok tizedekbe voltak osztva, s egy-egy tizedes (decurio) parancsnoksága alatt állottak. Egy-egy tizedes alatt 9-9 katona szolgált, s ez képezte a legkisebb gyalogsági egységet. A tizedesek gyakorlott, jó katonák voltak, s ezt mi sem tanúsítja jobban, minthogy a vár két saját gyalogosszázadának két tizedesét emelték később kapitányként a századok élére. 1562-ben pedig Nagy Vince tizedes időlegesen lett egy század kapitánya. Bár a gyalogosszázadok létszáma 1548 és 1564 között figyelemre méltó módon kisebb-nagyobb mértékben mindig ingadozott, nem ritkán több tizedese volt egy-ejiy századnak, mint amennyit a katonák száma indokolt volna. így volt csak megnyugtató módon biztosítható, hogy a létszám feltöltődése után kellő számú tizedessel rei idelkezzen a század. Ugyanis katonailag tapasztalt, tanult tizedesre nehezebben tehetett szert a vár, mint „milites communes "-re. Ennek bizonyítását néhány kiragadó t példával kívánom illusztrálni. 1554-ben 25 tizedes szolgált a vár két saját gyalogosszázadában, noha az alájuk rendelt gyalogosok létszáma csak 161-208 volt. Vagy például 1558-ban 137 és 161 között ingadozott a katonák száma, de felettük 22-2Ítizedes állott. Az Eger várába szegődött katonák nagy többségükben mind magyarok voltak, mégha akadt is soraikban szórványosan néhány idegen nemzetiségű is. Ez logikusan következik abból a tényből, hogy Egernek még távolabbi körzetében sem élt idegen ajkú lakosság. A gyalogság összetételére mindenképpen tanulságos lehet a vár két saját gyalogosszázada 1551. évi augusztus havi „ lustratio peditum"-ának, a gyalogok szemlélyének ismerete, annak a megjegyzésével, hogy bár igen gazdag a vár vizsgált időszakra vonatkozó számadási anyaga, de gyalogosairól csupán az 1551. évi augusztus-december havi szemle során felvett névlista maradt fenn.

11 MOL. E 136. Fasc. 23. fol. 33v. FiA. H. Fasc. 14342. 1557. február 13.; VERANCSICS A, 1868. 87. MOL. E 554. 34. csomag 1. kötet. (Fol. lat. 2128.) 7