Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - P. Kovács Melinda: Malmok az egri völgyben a 16. század végéig • 39

piateam Vywaras civitatis Agriensis, retro ortum custodis existens et habitum..." (...malom az Egervizének nevezett folyón, a karthauziak fürdője felett, Eger Újváros utcája mellett, az őrkanonok kertje mögött helyezkedik el...). 90 Ezek alapján a malom a Szent Katalin templommal szemben, az őrkanonok tel­ke és háza mögött, a karthauziak fürdője felett, az Újváros utca mellett állt. Az őrka­nonok telke és háza csak a Káptalan-sorban állhatott. Itt állt a Szent Katalin kápolna is a múlt században lebontott dzsámi helyén. Az utca a mai Knézich Károly utcának felel meg. 91 Az Újváros - mint városrész, az irodalom alapján - a patak jobb partján húzódott, északon a Szabadhely nevű városrész, délen a Theatrum határolta. így kb. a mai Széchenyi utca és a patak közti területet foglalta magába. Északi határát a mai Kovács János utca, déli határát pedig a mai Csiky Sándor utca vonalában húzhatjuk meg. 92 A karthauziak fürdője a mai Markhót Ferenc utcai híd közelében, az Eger­patak jobb partján állt. 93 A malom tehát a mai Katona István téren, kb. a mai vásár­csarnok helyén állhatott. A másik malom, melyet az 1444-es oklevél „...in contrata seu vico civitatis Agriensis Sólyom wlcza nominato in comitatu Hevesiensis habito, in fluvio Eger­wyze... " (...a Heves vármegyei Eger város Sólyom utcának nevezett városrészére, az Egervizére...) 4 helyez. Erről az utcáról egy 1443-as oklevél azt mondja „...inpiatea sew vico Zabadwcza alio nomine Solyomwcza vocato... " (...a Szabad utcának, más­képp Sólyom utcának nevezett rész...). 95 A Szabad vagy Sólyom utca azonosnak ve­hető a Szabadhely nevű városrésszel és a Hosszú utca északi részére tehető. A mai állapotnak megfelelően a Tűzoltó tér és a Kovács János utca között, a Széchenyi utca két oldala. A karthauziak malma tehát ezen a területen, a sziget mellett, a mai Tűzoltó téren működhetett. Sugár István a Sólyom, illetve Szabad utcában lévő malmot (káptalani, illetve karthauzi) a mai Katona István tér déli végében állott ví­zimalommal azonosítja, ugyanis ennek közelében állt a némabarátok fürdője. Ez esetben a Sólyom, illetve Szabad utca feltehetően a török korszak utáni Portörő, je­lenleg Maczky Valér utca. 97 Véleményem szerint ennek ellentmond a káptalan és a karthauziak között létrejött csere időpontja, az 1444. év. A káptalan nem cserélhette el azt a malmot, ami még nem volt a birtokában. A püspök csak 1448-ban adta visz­sza a malmot a káptalannak. Sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy a szigetnél lévő malmot cserélte el a káptalan a karthauziak mezőtárkányi malmával. Bornemissza 1554. évi végrendeletében ez mint Hosszú utcai malom szerepel. 1568-ban pedig „Malomwdwarhell" néven, a hozzá tartozó szigettel együtt. Az egri Szent Erzsébet oltárhoz tartozó malom helye egy 1382-es oklevél sze­rint: „ ...influvio Egurvize videlicet in vico Dyozeug habito... " (...az Egervize folyón, Lásd a 39. jegyzetet. KOVÁCS B., 1965.81-82. Uo. 89. SUGÁRI., 1983. 111-114. Lásd a 44. jegyzetet. HML. ME. 813. KOVÁCS B., 1965. 88. SUGÁR I., Kézirat. 82. 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom