Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - P. Kovács Melinda: Malmok az egri völgyben a 16. század végéig • 39

Malmok az egri völgyben a 16. századvégéig A malomtartási jog a feudalizmus korában privilégium volt. A király kisebb ha­szonvételeihez tartozott. A többi regáléhoz hasonlóan nemcsak maga gyakorolta, ha­nem egyes földesuraknak is adományozta egy meghatározott területre. A földesúr a maga birtokán korlátlanul rendelkezhetett afelől, hogy kinek engedélyezi a malom­építést, az őrlést. A király által privilegizált személy lehetett földesúr, egyházi vagy világi szervezet. A malmok és azok tartozékai miatt sokszor hosszú időn keresztül volt viszály és ellentét a molnárok között és a földesurak között is. Már 1275-ből arról értesü­lünk, hogy András egri püspök 2 visszaadja a káptalannak azokat a malmokat, melye­ket tőle korábban elvett: „...super fluvium Agrie dictum capitulum habét tria lóca molendinorum in terra episcopali, et quartum molendinorum preparant, quod vocatur molendinum sancti Barnabe apostoli preter aha molendina, que habent in proria terra..." (az említett káptalan az Eger folyón püspöki földterületen három malomhelyet birtokol és egy negyedik malmot létesít, amely Szt. Barnabás apostol­nak neveztetik, más malmok mellett, melyeket saját földjükön birtokolnak...). 3 Nemcsak elfoghatták a vizet egymás elől, hanem alkalomadtán a patakot is ki­térítették medréből. Az ellentét évszázadokon át továbbélt. A káptalan még 1748­ban is tiltakozott az ellen, hogy a püspökség eltérítette a vizet saját új malmához, s ezzel a káptalan malomárkát elrekesztette. 4 Ezek a „háborúskodások" egyértelműen jelzik a malmok gazdasági értékét: tu­lajdonosuknak komoly jövedelmet biztosító források voltak. A királyi malomjog-adományozás nem járt kötelezettségekkel. A 13-14. szá­zadtól az azt tovább adományozó földesurak azonban bizonyos szolgáltatások telje­sítését írták elő. 1291-ben az egri káptalan az Eger vizén, Tálya és Maklár között lé­vő malmát minden tartozékával és hasznával 120 köböl árpadara évi bér fejében át­1 RÁCZI., 1960. 16. 2 II. András (1275-1305) 19. az egri püspökök sorában - SCHMITTH N., I. k. 195. 3 HML. ME. 3. 4 HML. XII-2/b/2. Fr. 25. 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom