Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)
TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Szecska Károly: Egri egyetemi tervek az 1945 és az 1948 közötti években • 191
viszont az államháztartásnak kellene vállalnia. Internátus céljaira szerinte igénybe lehetne venni az akkor üresen álló minorita rendházat, a Széchenyi Szállót, a helyreállítandó trinitárius kolostort, avagy a Siketnémák Intézetét. A karok megnyitása szerinte az 1946^7-es tanévben kezdődhetne el. Először a Közigazgatástudományi Kart kellene beindítani teljes egészében, s két társadalomtudományi és két közgazdaságtudományi tanszéket kellene egyidejűleg létesíteni, kiegészítve azzal az említett kart. Ilyen megoldással a meginduló közigazgatás-tudományi képzés egyidejűleg a legszükségesebb társadalomtudományi és közgazdasági képzéssel is kiegészülne. Természetesen a Társadalomtudományi és a Közigazgatástudományi Karokon még szükséges tanszékeket folyamatosan kellene megszervez" ni. 29 Mint később látni fogjuk, a karok szervezése nem Tóth József terve szerint kezdődött el. Ennek okára jelenleg nem tudunk magyarázatot adni. Az 1946-47-es tanévben a jogakadémia teljes átszervezésére került sor. Ezt a kultuszminiszter 1946. április 27-én megjelent 60.000/1946. VKM sz. rendelete tette szükségessé, amely kilátásba helyezte a hazai jogakadémiák megszüntetését. Még ezt megelőzően a művelődés- és vallásügyi kormányzat március 21-én a hazai jogakadémiák helyzetéről értekezletet tartott, s ahol Tóth József akkori dékán megvédte az egri egyházi főiskola fenntartási jogát. Ekkor azonban már világossá vált az is, hogy a kormányzat még nem annyira a felekezeti jellegük miatt akarja azokat megszüntetni, hanem azért, mert egyes vélemények szerint, amelyet a kormány is elfogadott, a jogakadémiákon folyó oktatás színvonala alacsony, s ezek az intézmények képtelenek az 1946 őszétől megvalósítandó reformokat kivitelezni. Az egyházi hatóság vállalta, hogy megteremti azokat a feltételeket, amelyeket a jogászképzés reformja megkíván. A jogakadémia 1946 május havi rendes kari ülésén a tanárok foglalkoztak e kérdéssel, s megtették javaslatukat az oktatás tudományos színvonalának emelésére. Ezzel megindult az az átalakítási folyamat, amely az Egri Jogakadémia Magyar Katolikus Jog- és Államtudományi Karrá való átszervezését eredményezte. 30 1946. augusztus 4-én a budapesti Szentföldi Szent Ferenc zárdában, a fővárosi katolikus egyházközségek küldötteiből megalakították a Katolikus Egyetem Barátainak Egyesületét, amelynek elnökévé Czapik Gyula egri érseket választották, ügyvezető alelnöke pedig Páter Majsai Mór lett. A kör célja elsősorban az egyetem megszervezéséhez szükséges anyagi alapok megteremtése volt, másrészt a terv népszerűsítése. A megjelentek felhívták az ország római katolikus egyházközségeit, hogy a baráti köröket alakítsák meg, s „minden egyházközség kezdje meg azonnal a pénzHML. VIII-1/379. Az Egri Tudományegyetem létesítésének tervezete. Dátum és aláírás nélkül. A tervezet az 1946-47-es tanév iratai között található. Szerzője Tóth József. Szerzőségét a kézirat hátlapjára tintával írott névaláírása és 1974-es személyes közlése igazolja. A Magyar Katolikus Jogakadémia Jog- és Államtudományi Karának évkönyve az 1946-47-es tanévről. (Kézirat.) 42-43. 202
