Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)
TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Szecska Károly: Egri egyetemi tervek az 1945 és az 1948 közötti években • 191
A Heves Vármegyei Hírlap még 1909-ben és 1910-ben is cikkezett az egri egyetemért. Az egri egyetem létesítésének gondolatával eddigi kutatásaim során 1910-től 1935-ig nem találkoztam. Dr. Tóth Jozse/jogakadémiai tanár az 1930-as évek közepétől elévülhetetlen érdemeket szerzett az egri katolikus egyetem gondolatának népszerűsítésében. A Vita Academica (Az Egri Érseki Jogakadémia Polgárainak folyóirata és a Jogakadémia Barátai Közlönye) 1935-36-os 1-2. számában Tóth szerkesztőként tette közzé „A katolikus egyetemi és főiskolai gondolat" című cikket. Ebben büszkén állapította meg, hogy „A katolikus egyetemi és főiskolai gondolatot egyedül szinte mindenkitől elfeledve az egri jogakadémia őrzi, mint hazánk egyetlen katolikus világi főiskolája. Az ősi jogakadémia ebben az egyedül való nagyszerű szerepében áll őrt a katolikus főiskolai oktatás és nevelés utolsó hazai kultúrbástyáján. Innen, erről a várfokról figyeli s várja a közeijövendőt, amely elhozza majd a katolikus magyarságnak a katolikus egyetemét... Ebben az őr állásban szolgálja töretlen hűséggel az ősi Alma Matert a Vita Academica - a katolikus egyetemi és főiskolai gondolat megvalósításának jegyében is. Ebben a hivatásában megerősödve, formailag is megújulva helyezzük a VITA ACADEMICA-t most a vatikáni sajtókiállítás asztalára, hogy bár egyedül - képviseljük a magyar egyetemi és főiskolai gondolatot.'" Ugyancsak ő 1942 őszén a Budapesten megrendezett XXX. Országos Katolikus Nagygyűlésen Serédi Juszticián bíboros, hercegprímás jelenlétében, s Glattfelder Gyula kalocsai érsek elnöklete alatt előadást tartott „A katolikus egyetemi gondolat" címmel, amelyben a katolikus egyetemek addigi külföldi és hazai történetéről és a katolikus egyetemi oktatás és nevelés fontosságáról szólt a hallgatósághoz. 8 1945 előtt az említett Tóth József jogakadémiai tanáron kívül még Gyomlay László mint egykori egri ciszterdiák foglalkozott az egri katolikus egyetem megvalósításával. A Magyar Irodalom és Művészetpártoló Egyesületben 1943-ban előadást tartott az Eszterházy Károlyról elnevezendő egri katolikus egyetem létrehozásáról. A hajdani egri diák előadása elején Czapik Gyula érseknek nem sokkal előbb a rádióban elhangzott Egerről szóló előadására hivatkozott, amelyben a főpap kiemelten foglalkozott Eszterházy püspök hajdani egyetemi tervével. Gyomlay szerint az érsek kitűnő kvalitásai miatt alkalmas lenne az egri katolikus egyetem megteremtésére. Szerinte „ az egri egyetem katolikus legyen, ahol minden kérdést katolikus szempontból vizsgálnak." Megjegyezte, hogy a létesítendő katolikus egyetem számára csak egyedül Eger alkalmas, ahol romlatlan, tiszta katolikusság él. Eger katolikus népében nyoma sincs „sem Budapest, sem a többi nagyobb magyar város modern élete rettenetes romlottságának, amely már eleve kizár minden komoly nevelési lehetőséget. " Gyomlay 1943-as előadásában a tervezett egyetemet három fakultásúnak (teológiajog, bölcsészet) képzelte el, amely később kiegészülhetne orvosi karral is. 9 Lásd az 1909. november 14-i és az 1910. július 14-i számokat. 7 TÓTH J., 1935-36. 1-2. sz. 8 TÓTH J., 1943. 23. EEL. LFJ. 1944-1949. A Magyar Irodalom- és Művészetpártoló Egyesület elnökségének levele az egri érseknek. Bp. 1945. nov. 10.; 3387/1945. - A vezetőség levélben kérte az elnö194
