Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Szecska Károly: Egri egyetemi tervek az 1945 és az 1948 közötti években • 191

szakirodalomban szerinte addig elhanyagolt három kérdésére keresett és adott elfogadható választ. 1. Mi váltotta ki Barkóczy Ferenc püspök egri egyetemalapítási szándékát? 2. Mi tette lehetetlenné Eszterházy Károly püspök egri egyetemalapítását? 3. Mi hiúsította meg Mindszenty bíboros és Czapik érsek egyetemi szervezési tervét a második világháború után? A szerző dolgozata a harmadik kérdésre adott válaszában a jegyzetek végén megfogalmazta, hogy „ a téma érdemes a további összegező kutatásra. " Mészáros István ötletét méltányolva határoztam el, hogy feldolgozom az 1945-1948 közötti egri egyetemszervezési terveket a korabeli levéltári és sajtóforrások felhasználásával. Mielőtt a témát kifejteném, írok azokról az egyetemi tervekről, amelyek a XIX. század végétől 1945-ig felbukkantak. Ezek közül Mészáros István csak egyet említett Udvardy László 1898-ban Egerben kiadott „Az egri érseki joglíceum története" című munkáját idézve. Udvardy ugyanis utalt arra, hogy az egri líceum épülete nemcsak a XVIII. században lett volna alkalmas egyetem céljára, hanem „alkalmas lenne most is, " tehát 1898-ban.

4 Megjegyzem, hogy Bartalos Gyula egri paprégész 1899-ben publikált „Eger látóhatára turista szempontból" című füzetében szintén szóbahozta egy helyi egyetem megvalósításának ügyét is.

5 Udvardy Lászlót és Bartalos Gyulát megelőzve a korabeli helyi sajtó már 1880tól cikkezett egy helyi egyetem megvalósításáról. Az Eger című lap szerkesztősége 1880. augusztus 12-i számában vezércikket közölt „A tervezett katholikus egyetem székhelyének kérdéséhez" címmel. A publikált írás másodközlése a Magyar Állam országos hetilapban megjelent A Katolikus Egyetem kérdéséhez című írásának, melyhez az Eger szerkesztősége megjegyzéseket fűzött. A cikk írója tárgyilagosan állapította meg, hogy „ Püspöki székvárosaink között egy sem tudna annyit egyszerre felmutatni, s nyújtani az egyetem létesítéséhez, mint Eger". Indokai között az alábbiak szerepeltek: Egerben van egyetemnek megfelelő épület (a líceum), könyvtár, csillagvizsgáló, természetrajzi gyűjtemény, kép- és régiségtár. Az Eger szerkesztője osztotta a budapesti lap véleményét, sőt azokat a következőkkel egészítette ki: az egri líceum épületét eredetileg is egyetemnek szánták, a városban több iskola és hivatal működik, kiadnak több helyi lapot is. Mmondanivalóját így fejezte be: „Szóval, ha van város széles e hazában, amely alkalmas egyetemnek helyet adni, akkor - bátran állíthatjuk, hogy elsősorban Eger az. " Az újság 1892. szeptember 13-i számában újból visszatért a felsőoktatási intézmény kérdéséhez. E számban Albrecht István „Katolikus Egyetem Egerben" című vezércikke volt olvasható. A szerző írása elején utalt arra, hogy már korábban felmerült: a magyar katolikus egyetem számára a legjobb hely Eger lenne. (A vezércikk írója nyilván az előbb ismertetett cikkre célzott - Sz. K.) Albrecht írása végén megjegyezte, hogy újabban Hedry Bódog plébános által szerkesztett Sáros Megyei Közlöny is utalt arra, hogy e városban lenne legjobb helye a katolikus egyetemnek. 3 Uo. 33. 4 Uo. 31. 5 SZECSKÓK., 1988. 48. 192