Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Horváth László: Adatok az egri prostitúció újkori történetéhez • 169

Schvartz Linát igen nagy hatalom vette pártfogásába. A rendőrkapitányság pozitív, tevőleges támogatását élvezte, valamint volt férje révén mögötte állt a gyöngyösi kapcsolat. Ez azért is fontos, mert a rendszeres látogatók érdeklődésének fenntartására folyamatosan szükség volt a lányok cserélésére, váltogatására. A gyöngyösi összeköttetés egyben kapcsolódást jelentett a leánykereskedelemhez, a kerítéshez, a prostitúcióra való csábításhoz.

35 Schvartz Lina erőszakosan terjeszkedik. 1895-ben, minden támadás ellenére, már italmérési engedélyért folyamodik, majd bordélytelepét akarja kiterjeszteni. A piacot éberen felügyeli. Minden kibontakozó törekvést még csírájában elfojtat. Glanszius János egri kocsmárost még a belügyminiszternél is följelenti alkalmazott cselédeinek titkos kéjelgése miatt.

37 A közte és a rendőrség között lévő jó viszony időnként látványosan jutott felszínre. 1895-ben Szabovszky Julianna, egri lakos, korábban Ruszner Félix korcsmárosnál házvezető (sic!), bordélyházat szeretett volna létesíteni. Az ideális helyet is megtalálta, az erre a célra már az 1850-es években is kiválóan alkalmas Tímár utcában. Özvegy Langné házát alakítaná át, a 3 sz. épületet. A városi tanács a kérdést megvizsgáltatta a városi tiszti főorvossal és a rendőrfőkapitánnyal. Az első vélemény kedvező ugyan, de a rendőrfőkapitány, bár a kérdéses telket erre a célra ideálisnak tartja, mégis így nyilatkozik: „...a meglévő épületek szűkek, alacsonyak s fölötte nedvesek lévén, ezekben a telep felállítása közegészség rendőri okokból meg nem engedhető. "

38 Szabovszky Júlia ezután újabb helyszínt javasol, az Uszoda utca 8. sz. alatt. A Bucher Gusztávtól 5 évre kibérelt lak ideális; 7 tágas, száraz és magas szobából s több lakhelyiségből állt. A közvetlen szomszédtól is jó előre megszerezte a beleegyezést. A bejárást pedig az Epreskert felől nyitná meg, hogy az uszodával még csak ne is érintkezzen. A városi tanács ítélete mégis: „Miután a kijelölt hely, a bemutatott rendőrkapitányi vélemény szerint közrendészeti szempontból bordélytelep létesítésére nem alkalmas, a városi tanács folyamodó Szabovszky Julianna azon kérelmét, hogy a makiári külváros 2-ik negyedben levő Uszoda utcza 8-ik számú telken bordély telep engedélyeztessék, nem teljesítheti, s erről a folyamodót és a rendőrkapitányt végzés Heg értesíti." Ekkor már egyenesen a belügyminiszterhez fordul Szabovszky Julianna a telep engedélyezése végett. Levelében leírja, hogy nem érti, miért utasítják el mindannyiszor, mikor épp a belügyminiszter engedélye szerint, a városi tanács megállapítása alapján, a 23-24 ezres városban akár 3 bordélyház is működhetne. Egerben viszont mostanra már csak egy van.

41 Majd az érvek következnek. „...Valljon ezen állapot, hogy 23-24 ezres lakosra egy bordély ház létezik, hová fogja vinni az eddig is nagyHORVÁTHL., 1993. 140. HML. V-72/a/631. Eger város mutatókönyve az 1895. évről. MOL. BM. Ált. K 150. 1896-III-3-62356. (Sajnos, magát a feljelentőlevelet kiselejtezték.) HML. V-72/a/172. 4982/1895. 1896. február. HML. V-72/a/172. 4982/1895. 2557. sz. HML. V-72/a/172. 4982/1895. 3139 sz./1896. Ekkorra Schvartz Lina a Jancsó Gusztávné-féle bordélyházat is ellehetetlenítette. 183