Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Horváth László: Adatok az egri prostitúció újkori történetéhez • 169

olyan, aki megfelelő lakással rendelkezik. Ugyanúgy tartozik az orvosi és rendőri előírásoknak megfelelni, sőt az új bárcáknak már ekkortól fényképesnek kellett lenni. 1897-ben készült el a Heves vármegyei „Szabályrendelet a bordélyügyről"

25 Eger viszonylatában sok új rendelkezést nem tartalmazott, hisz leginkább az eddig szabályozással nem bíró falusi prostitúció bizonyos keretek közé szorítására készült. Egyes falvak időnként rendelkeztek bordéllyal - Hatvan, Füzesabony, Tiszafüred, Pásztó stb. Az új rendelkezések közül kiemelendő a bordélyházi kéjnőknél is elrendelt fényképes bárca. Vidéki viszonylatban is megtartja a szabályzat a bordélyházi prostitúció mellett a kéjelgés másik legális területét, a magánkéj nőkét. A magánkéjnő csak e célra bérelt külön szálláson fogadhatott. Az egészségügyi és rendőrhatósági előírások nagyjából megegyeztek a bordélyházi kéjnőkével. Az országos tapasztalat szerint a magánbárcások között általában kevés olyan akadt, aki saját lakást tudott volna bérelni vagy berendezni magának. A legtöbb önállóvá váló ezért inkább csak fölváltotta a bordélyosnő gyámkodását a szállásadó, főbérlő "felügyeletére", semmint hogy ténylegesen önállóvá vált volna. Egerben létszámuk csak a bordélyrendszer hanyatlása után vált jelentőssé. De akkor is sokan legtöbbször visszakényszerültek valamelyik bordélyházba.

27 A jellegénél fogva is mindig áttekinthetetlen kéjelgés ügyében a megye még egyszer intézkedett. Az 1905-ben alkotott szabályzat azonban lényegében az 1897. évinek változatlan megismétlése. Egyedül a közben bekövetkezett valutaváltozást kellett átvezetni, vagyis a bírságok értelemszerűen a korábbi forintban megadottak helyett koronára lettek átszámolva. A rendteremtés egyetlen új eszköze a 38. §. volt, mely kimondta: „...A jelen szabályrendelet életbeléptekor fennálló minden bordélyház tulajdonosa köteles 15 nap alatt új engedélyért folyamodni... " Az összes szabályozás előnye ugyanaz, mint a hátránya. A rendőrség - és főleg a rendőrfőkapitány - kapott kulcsszerepet a prostitúció ellenőrzésének rendszerében. Kiadta a személyre szóló és a házak elhelyezésére vonatkozó engedélyeket. A bordélytulajdonos és a kéjnő bármilyen természetű vitájában elsőfokon ugyancsak a rendőrség döntött. Ezek a döntési jogosítványok igencsak szubjektíven kezelhetőek voltak. Voltaképpen óhatatlanul a korrupcióhoz vezettek. Ezek a botrányok igazán látványosan azonban mindig Gyöngyösön jelentkeztek. 1867-ben a bujakór népbetegségjellege kiváltotta az engedélyeztetési rendszer felülvizsgálatát.

29 Majd igazán hangos korrupciós ügy 1894-ben Nékám Ede gyöngyösi rendőrfőkapitány és Dr. Schönfeld Lipót városi tisztiorvos fegyelmi ügye lett a bordélyházakkal kapcsolatosan. HML. IV-404/a/91. 754/XXV.97.sz. Alispáni iratok, Szabályrendelet a bordélyügyről (1897). BAZML. IV.B.-1915/21-22., valamint HORVÁTH L., 1995. BAZML. IV.B.-1915/21. Miskolc város Rendőrkapitányi Hivatalának iratai. - Egyébként ez a bárczakönyv a forrása a tanulmány fotóanyagának is. HML. IV-404/a/91. 228-3714/905. Alispáni iratok. Szabályrendelet a bordélyügyről (1905). HML. V-101/b/15. XXIV. fasc. Kéjhölgyek megrendszabályozása (1867). HML. IV-404/a/35. Alispáni iratok (1894). 101. 181