Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Horváth László: Adatok az egri prostitúció újkori történetéhez • 169

nosház tulajdonosának, vagy magánosan lakó bejegyzett nőnek" kötelességeit írja le az adott bekezdés. Az egészségügyi szempontoknak megfelelően előírja a rendszeres orvosi vizsgálatot, valamint a megbetegedés esetén követendő intézkedéseket: ,,17.§. Hetenkint 2szer történik az orvosi vizsgálat, melynek minden ily nő magátfeltétlen alávetni tartozik Minthogy pedig számos esetben fordulnak elő, hogy az orvosilag megvizsgált és ragályos betegségben talált nő, nem megy azonnal a kórházba, s így a vizsgálat után is megfertőzést okozhat, elrendelendő, hogy a vizsgálat mindenkor a közkórházban tartassék meg, hol minden ily nő időben és órában megjelenni tartozik... " 18.§. Kávé és sörház tulajdonosok, kik úgynevezett pénztárnoknékat tartanak, kötelesek ezeknek erkölcsi viseletére a legszigorúbb felügyeletet fordítani. Ha panasz emeltetne az iránt, hogy valamely férfi ily nőtül megbetegedne, a rendőrség kötelessége ily nőt azonnal megvizsgáltatni, és ha betegnek találtatik, azt a kórházban elhelyezni..." A rendelet többek között kiköti, hogy 10 éven felüli gyermek a bordélyban már nem lakhat bent. Előírja, hogy a bordélyház földszinti ablakait csak megtört üvegből lehet készíteni, valamint mindennemű zenét és játékot (kártya) eltiltanak. Hangsúlyozza, hogy a kéjelgés folytatására senkit erőszakkal kényszeríteni nem lehet, s a kilépés lehetőségét minden örömlánynak fenn kell tartani. Összességében azonban megállapítható, hogy a tervezet a problémakört csak az egészségügy oldaláról közelíti meg. De koncepcionális alkotója egyszerűen nem foglalkozik olyan szabályozandó kérdésekkel, hogy ki nyithat bordélyházat és a város mely részén, hány bordélyház engedélyezhető és hány kéjnővel, hány éves korhoz és milyen fizikai állapothoz köthető az alkalmazás stb. Talán ezen kérdések tisztázatlansága is hozzájárult, hogy a rendelet valójában sosem lépett életbe, mert a megye legkülönbözőbb bizottságai évekig elfektették az ügyet. Mégis érdemes megismerni a tervezetet, mert fényt vethet a korabeli problémákra, valamint mert az öszszes későbbi szabályozás felhasználta egyes elemeit. így Gyöngyös város valójában csak az egri szabályozás után - az 1893. évben - teremtette meg magának a „Bordélyházi szabályrendelet "-et A megye az 1880-as években szinte évente tárgyalta a gyöngyösi kezdeményezésű tervezetet. A kérdés rendezetlensége azonban Egerben is nagy gondot jelentett. A 80-as években sorra születnek meg azok a rendszabályok, melyek egyre sokasodó utalásokat rejtenek az illegális kéjelgésre. A kérdés óhatatlanul felbukkan a „Foglalkozást közvetítő és a cselédszerző üzletekről" szóló városi rendelet alkotásakor (1885) csakúgy, mint a két évvel később alkotott egri „Fogadó, vendéglő, kávéház, kávé- és pálinkamérés iparokról" (1887) intézkedő szabályrendeletben. Még az egyébként kényes sajtó is kénytelen foglalkozni az elmérgesedett viszonyokkal. Leginkább a kávéházi kasszírnők vannak szem előtt: ,,..a kaszírnők a kávéházakat egy-két hely kivételével - valóságos szégyentelepekké tették. Csak a vár alatt levő HML. V-101/b/280. CCLIX-32. Gyöngyös város bordélyházi szabályrendelete. MOL. BM. Ált. K 150. 1893-III-3-23410. 5566/1885. MOL. BM. Ált. K 150. 1893-III-3-23410. 4860/1886. 176