Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Csiffary Gergely: A XVIII-XIX. századi magyarországi üveghuták szerepe a hazai iparfejlődésben • 115

Pontosítanunk kell a nála Bzovánál írt üveghutát Felső-Bzovára, mert ez időben ott működik a gyár, illetve hozzá tartozik a Látkapusztán álló harmadik üvegkemence. Zólyomlipcsénél azt írta: „A Garam folyón kívül van itt Lipcse patak, mellyen két köszörülőház. " Ez a közlése az üveghuta épületének az említése nélkül üvegcsiszoló műhelyek meglétére utalt, amelyet a közelben működő üveggyár nem nélkülözhetett. Ez pedig a zólyomlipcsei üveggyártó teleppel azonos. Az akkor még Abaújhoz tartozó Regéénél nem említi az üveggyártást, helyette Közép-, Ó- és Újhuta üveghutáiról ír. A zempléni hutákról tudjuk, hogy Ujhután 1849-ben megszűnt a termelés és lebontották az üzemet, helyette az óhutai és újhutai országút elágazásánál felépült Középhutára tették az üzemet, amely így Regéccel azonos. Fényes 185l-es könyvének az adatait korrigálva kiderül, hogy a 34 hazai üveggyár közül 28 ténylegesen üzemelt még a megjelenés évében. Egyéb történeti források alapján 1851-ben még további 40 üveggyártó telep működött a magyar királyság területén: Ez együttesen Fényes Elek 185l-es ellenőrzött adataival 68 magyarországi üveggyártó telep létezését igazolja. A Franz Raffelsperger nevével jelzett földrajzi-statisztikai lexikon az OsztrákMagyar Monarchia több mint 70 000 települését vette számba 1845-1854 között kiadott 6 kötetében (összesen 14 könyvben). A hatalmas anyagot áttanulmányozva 40 üveggyárat, illetve üveghutát számlálhatunk össze. Sajnos ez a mégoly részletes lexikon sem mentes a hibáktól. Anyagát, úgy tűnik, 1845 előttöl folyamatosan gyűjtötte, s azokat a települések alfabetikus névsorában adták közre. A számba vett üvegipari gyártóhelyek közt megszűntek: Csehbánya (Veszprém); Erdőd (Szatmár); FÉNYESE., 1851.1. 190-191. FÉNYESE., 1851. III. 30. FÉNYES E., 1851. II. 126-127. TAKÁCS B., 1966.37. 1851-ben működő üveggyártó telepek: 1. Almaszeg (Bihar); 2. Aranyosd (Nyitra); 3. Bél (Bihar); 4. Bóca (Liptó); 5. Bzova-Felső (Nógrád); 6. Csábrág (Hont); 7. Derzsenye (Hont); 8. Divényhuta (Zólyom); 9. Ebedec (Bars); 10. Fenyőkosztolány (Bars); 11. Ferencvölgy (Máramaros); 12. Forgácsfalva (Gömör); 13. Incevölgy (Bars); 14. Kiskosolna (Trencsén); 15. Látka (Nógrád); 16. Livóhuta (Sáros); 17. Madarasalja (Bars), 18. Mezőhuta (Ung); 19. Németlukafa (Somogy); 20. Párád (Heves), 21. Regéc (Zemplén); 22. Rimakokova (Gömör), 23. Sólyomkő (Bihar); 24. Szelestye (Szatmár); 25. Szikla (Zólyom); 26. Sztebnyikhuta (Sáros); 27. Zólyomlipcse (Zólyom); 28. Zsolt (Trencsén). Ezek a következők: 1. Balassahuta (Nógrád); 2. Bárkány (Háromszék); 3. Borszék (Csík); 4. Breznica (Verőce); 5. Drienovác (Verőce); 6. Feketeerdő (Bihar); 7. Felsőárpás (Fogaras); 8. Felsőgereben (Bereg); 9. Felsőporumbák (Fogaras); 10. Felsőucsa (Fogaras); 11. Görgény (Maros-Torda); 12. Gyertyánvölgy (Borsod); Herencsvölgy (Zólyom); 14. Hervartó (Sáros); 15. Hosszúhetény (Baranya); 16. Ivanopolje (Pozsega); 17. Karolinavölgy (Trencsén); 18. Kercesóra (Fogaras); 19. Klacsán (Bars); 20. Kovászna (Háromszék); 21. Magyarlukafa (Somogy); 22. Máriavölgy (Verőce); 23. Németlukafa (Somogy); 24. Osredek (Zágráb); 25. Sarbó (Sáros); 26. Sepsibükszád (Háromszék); 27. Sólyomkő (Bihar); 28. Szalánchuta (Abaúj); 29. Szalmatercs (Nógrád); 30. Szekcsőalja (Sáros); 31. Szentmihályfa (Somogy); 32. Szinóbánya (Nógrád); 33. Szkaliszkó (Zólyom); 34. Tamásd (Krassó-Szörény); 35. Városszalónak (Vas); 36. Vétyem (Zala); 37. Zalánpatak (Háromszék); 38. Zayugróc (Trencsén); 39. Zlatnó (Nógrád); 40. Zvecsevó (Verőce). 127