Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)
TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Csiffary Gergely: A XVIII-XIX. századi magyarországi üveghuták szerepe a hazai iparfejlődésben • 115
1820-ban a József főherceg által bekért vármegyei és szabad királyi városi jelentések szerint 18 üveghuta volt Magyarországon. Ezek szerint kevesebb üveggyártó telep volna az országban, mint az egy emberöltővel korábban készített II. Józsefféle manufaktúra tabellákon. Magda Pál 1819-ben magánforrások alapján 34 üzemről tudósított, amiből bizonyíthatóan 24 valóban létezett. Ez az 1820-as hivatalos felmérés csak megerősíti állításunkat, hogy sem az üzemtulajdonosoknak, sem a hazai közigazgatásnak nem állt érdekében a pontos adatok összegyűjtése és továbbítása. Fényes Elek 1836-1840 közt 6 kötetben adta közre országleírását és statisztikai müvét. Munkájához felhasználta az 1828. évi országos adóösszeírást, Lipszky Repertóriumát, a katolikus egyházmegyei sematizmusokat, feldolgozta a hazai és külföldi szakírók (Korabinsky Johann Matthias, Vályi András, Schwartner Márton, Lassú István, Csaplovics János, Eresei Dániel, Magda Pál) műveit. Az így nyert adatokat országjáró körútjai, hivatalos szervekkel és magánszemélyekkel folytatott levelezései során szerzett információkkal egészítette ki. Módszere az volt, hogy a műveiben adatait folyamatosan kiegészítette, átdolgozta. A hazai statisztika tudományos megalapozójaként számon tartott Fényes Elek ez időben a magyar királyság területén 63 üveggyártó üvegipari létesítményt vett számba. Közéjük sorolta Pozsony és Pest tükörgyártó fabrikáit is. Ezek közül egyet - a Bereg megyében lévő üvegcsűrt -közelebbről nem nevezte meg, hogy hol állt, csak annyit írt róla, a munkácsi uradalomhoz tartozott. A telepet a munkácsi uradalmat bérlő Schönborn-család létesítette a Bereg megyei Beregforrás (Izvor) közelében 1827-ben. 63 Az üvegcsűr a mai nevén Forráshuta (Izvorska Huta) telepen működött 1851-ig. A számba vett telepek közül addigra megszűnt: Csárad (Bars); Csehbánya (Veszprém); Óhuta (ma: Bükkszentlászló); Újhuta (ma: Bükkszentkereszt, Borsod); Szentluka (Somogy); Gombás (Liptó) üveghutája. A Veszprém megyei Ugod hutájának létezése vitatott, csak gyűjtésből származó tárgyak valószínűsítik a működését. A Trencsén megyei Zsolt neves üveggyárát kétszer is számba vette Zliecho és Gápel neve alatt, holott a két elnevezés ugyanarra a telephelyre vonatkozik. Fa hiányában megszűnt üzemként jelezte — igen helyesen - a murányi hutát. A különböző későbbi földrajzi névváltoztatások miatt Élesd helyett Feketeerdő (Bihar); Técsö helyett Ferencvölgy (Máramaros); Kicző, Szkiczov helyett Incevölgy (Bars); Klak helyett Madarasalja (Bars); Tótpolena helyett Mezőhuta (Ung) Zlatnik helyett Aranyosd (Nyitra); Kokova helyett Rimakokova települések neve értelmezendő, ahol 2 üveghuta működött. 66 Nagyvisnyó (Borsod) hutája a Szepessy-hutával azonos. 67 Hasznos (Heves) erdei üvegkészítő műhelye a mátrai huták adatainak a tükrében a korabeli Alsóhutával 68 (ma: Mátrakeresztes) egyeztethető. A Borsod megyei Répáshutáról közölt adata 63 CSIFFÁRYG, 1995. 132. 64 A különböző források a települést írták Szlichó, Zliechó, Zljecho nevek alatt, az 1913-as helységnévtár Zsoltnak nevezte. Az üveghuta neve szerepel még Gápel és Villabánya nevek alatt is. 65 FÉNYESE., 1937. III. 136. 66 FÉNYESE., 1837. III. 179. 67 CSIFFÁRY G., 1994. 38. 68 FÉNYES E., 1837. III. 94., ül. 1837. III. 101. 124