Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Csiffary Gergely: A XVIII-XIX. századi magyarországi üveghuták szerepe a hazai iparfejlődésben • 115

tárta fel Pásztó belvárosában, amely üveggyártó műhely a XII. században működött, s épülete a XIII. század első felében leégett és elpusztult. Pásztón a cisztercita apátságot 1190-ben alapították.

5 Feltételezésem szerint ez a korai alapítású üvegcsűr a ciszterci kolostor ablaküveg-szükségletét láthatta el ún. kolostori üveghutaként. Ilyennek a létezését Veres László már feltételezte. Varga Vera a pásztói üveghuta kapcsán megjegyzi, hogy ez az egyik legkorábbi alapítású officina vitraria Európában. A pásztói huta létezésével bizonyítottnak tekinti azt a közép-európai (cseh-német) viszonyokhoz hasonló gyakorlatot Magyarországon is, hogy az ún. erdővidéki, majd szerzetesi műhelyek alakultak ki először az üvegiparban. Később ezeket követték az uralkodói, főúri, uradalmi, illetve a bányavárosi huták. 1987-ben a Nógrád megyei Diósjenő közelében, a Kemence-patak partján, a Nagy Gál-rét mellett egy középkori üveghutát tárt fel a Börzsönyben H. Gyürky Katalin és Miklós Zsuzsa régész. Az erdei üvegkészítő csűr a leletek tanúsága szerint a XIII-XV. században működött.

8 Ismereteink szerint valamennyi hazai üveggyártó telep számbavételére mind ez ideig nem történt kísérlet. A gyűjtőmunka során összeállított adattárban a magyar királyság területének egészére találni adatokat: így Magyarországra, Erdélyre és a társországokra (Horvátország és Szlavónia) kiterjedően. Az egyes különböző korban keletkezett üvegipari létesítményeket a települések alfabetikus sorában, pontos földrajzi hely megjelölésével, megyék szerinti besorolásuk feltüntetésével tartalmazza az adatbázis. Ezenkívül szinte minden egyes üveggyártó telep működésére található adat, amely alapján kiderül a keletkezése, illetve esetleg első írásos említése, és emellett általában ismerjük a megszűnésük idejét, ha azt nem, akkor a működésükre utaló legutolsó időpontot. Jelen ismereteink szerint - a történeti és az iparrégészeti adatok alapján - a magyar királyság területén több mint 320 üveggyártó telep keletkezett a XII. századtól 1918-ig. Erre az adatbázisra támaszkodva megkísérlem az összeírásokban és az országleírásokban szereplő pontatlanságokat korrigálni, s az ellentmondások lehetséges okait megválaszolni. Végül szeretném megállapítani, hogy a XVIII-XIX. század során átlagosan ténylegesen hány üveggyártó telep létezett hosszabb-rövidebb ideig. A XVIII-XIX. századi üveghuták adatai az országleírásokban, összeírásokban, statisztikákban Az üvegipar kutatói előtt ismert, hogy az üveghuták telephelyei vándoroltak, mivel működésük során, 20-30 év alatt, a környezetükben lévő erdőket kiirtották, s ezért újabb, fában gazdag helyre települtek át. Az erdei üvegkészítő üzemek kezdet4 VALTER I., 1986. 72-73. 5 BADÁLE., 1994. 5. 6 VERES L, 1991.24. 7 VARGA V., 1989. 5-6. 8 H. GYÜRKY K.-MIKLÓS Zs., 1992. 69-90. 116