Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Nemes Lajos: Eger lakosainak határhasználata 1687-től a XVIII. század végéig • 75

akik közül 1740 (96,40%) városi lakos, 32 (1,77%) ún. idegen és 33 (1,83%) ismeretlen helyen lakott, feltehetőleg extraneus volt. 1789-ben már 2054 a birtokosok száma, akik közül 1999 (97,32%) a város lakosa, 55 (2,68%) másutt lakott. Az 55 extraneusból 17 lakott Egerszalókon, 4-4 Besenyőtelken és Mezőkövesden, 3 Felnémeten, 2-2 Gyöngyösön, Verebélyen, Feleden, Szolnokon, Hejcén és Abasáron, l-l pedig Jászberényben, Kaiban, Kerecsenden, Tar Völgyben, Sistódon, Szenterzsébeten, Detken, Bátorban, Mádon, Arlón, Kistályán, Urajon, Hevesen, Poroszlón és Boconádon. Ha megvizsgáljuk a szőlőbirtokosok számarányát az egri belváros és a külvárosok között, akkor azt látjuk, hogy kismértékben csökkent a belvárosi szőlőbirtokosok száma, az 1727. évi 704-ről hatvan év alatt 647-re, ugyanakkor igen nagy mértékben, 311-ről 1352-re, tehát több mint négyszeresére nőtt a külvárosi szőlőbirtokosok száma. Növekvő tendenciát mutat az egyes városrészek lakosainak kezén lévő területek nagysága is. Míg 1727-ben a Belváros lakosai 1216 kat. h. szőlőterülettel rendelkeztek, addig ez a terület 1789-ben már 1726 kat. h., tehát több mint 40%-kal nőtt. A külvárosok birtokosainak 282 kat. h. 800 négyszögöl területe pedig az eredeti mennyiség több mint 7 és félszeresére, tehát 2148 kat. h.-ra gyarapodott. Az extraneusok kezén lévő 22 hold pedig 118-ra nőtt. 1727-ben átlagosan 1,7 kat. h. terület volt a belvárosi, 0,91 kat. h. a külvárosi és 2,75 kat. h. az extraneusok kezén lévő szőlőbirtok nagysága. A század folyamán folyamatosan gyarapodott a városi birtokosok kezén lévő terület s 1789-ben a belvárosiaknak már 2,69 kat. h., a külvárosiak 1,59 kat. h. átlagterülettel rendelkeztek, ugyanakkor 2,15 kat. h.-ra csökkent az extraneusok kezén lévő átlagterület.

9 Az extraneus birtoklással kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy az egri határban ugyan csekély volt az idegenek szőlőbirtoklása, ugyanakkor az egri lakosok igen nagy mennyiségű szőlővel rendelkeztek a szomszédos falvak szőlőhegyein. Sajnos, többnyire csak töredékadatok állnak rendelkezésünkre ennek reprezentálására. Az 1759-60. évi Eger városi összeírás Andornakon, Egerbaktán, Demjénben, Felnémeten, Ostoroson és Szomolyán regisztrált 177 egri szőlőbirtokost. Legtöbben az ostorosi határban rendelkeztek dézsmás szőlővel, mégpedig 114 fő, ezt követi sorrendben Egerbaktán 35 birtokos, akik összesen 372 kapás (46 kat. h. 800 négyszögöl) szőlőt műveltek a baktai határban. Felnémet határában 25 fő, Andornakon, Demjénben és Szomolyán csak l-l egri lakóhelyű szőlőbirtokos volt. Legtöbben a Makiári hóstyáról rendelkeztek extraneus szőlőkkel, mégpedig 84 birtokkal az ostorosi határban, őket követik a Felnémeti hóstya lakosai 42 birtokkal, melyből 27 Egerbaktán, 14 Felnémeten, egy pedig Ostoroson feküdt. 11 főnek volt szőlőbirtoka a Belváros 3. negyedéből; 1-1-nek Andornakon és Szomolyán, 5-nek Felnémeten, 4-nek Ostoroson. 9-9, idegen határban lévő birtoktesttel rendelkeztek a Belváros 2. és 4. fertályának, valamint a Cifra külvárosnak, nyolccal a Sánc, néggyel a Hatvani és eggyel a Belváros 1. negyedének lakosai.

97 Eger v. öi. V-4/a/16. 1727. évi öi., Eger v. ir. V-l/b/48. B.XXXIV/a. 62., Egri Érs. Glt. XII-3/a/59., Eger v. öi. V-4/a/51., 1760. évi öi., Eger v. ir. B.LII/a. 3., Eger v. öi. V-4/a/64. 1773. évi öi., Eger v. öi. V-4/a/247-252. 1789. évi öi. Egerv. öi. V-4/a/51. 1759-60. évi öi. 103