Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)

TANULMÁNYOK - Török Márta: A „Liber I." helye az Egri Érseki Gazdasági Levéltárban • 175

(=liber-t) őrzünk, összesen 287 kötetben. A sorozatból tematikai forrásértékelés és csoportosítás alapján a következők érdemelnek kiemelt figyelmet: a) A püspökség javára tett birtokadományok 1261-ből. b) Urbáriumok, azaz a Liber Sancti Johannis különféle másolatai 1476-ból. c) Földesúri összeírások a XVI. század közepétől, kb. 80 kötetben. d) Úriszéki jegyzőkönyvek az 1767-1834 közötti időszakból. e) Gazdasági utasítások, rendeletek. f) Eszterházy Károly egri püspök halála utáni főpapi széküresedés (vacantia) folytán bekövetkezett kamarai kezelés gazdasági levelezési iratanyaga. g) Az 1799. és az 1804. évi gazdasági leltár és jövedelem-kimutatás, h) „Ingatlanok átruházását összefoglaló jegyzökönyvek". i) Úrbéri felmérések és földkönyvek (1765). j) Bérleti szerződések és más konvenciók (1762-től). k) Gazdasági ülések jegyzőkönyvei (1781-től). 1) 1784-1796-ból az építészeti hivatal jelentései. Az összegyűjtött anyag első rendezésére 1777-ben került sor. Ebből az évből maradt fenn az első lajstromkönyv és betűrendes mutatókönyv; a jelenlegi „Libri"sorozat 130. könyvének 1. kötetében. (Ennek alapján úgy tűnik, hogy a régi gazdasági levéltár második részét képezték a 1 ibérek.) Az eredeti vagy másolt okmányszövegeket tartalmazó kéziratos könyveket jelzéssel látták el, s akkor így összesen 61 kötetet vettek száma. A kötetek újabb lajstromozását és felosztását 1952-ben Soós Imre végezte el az 1805. évi lajstromkönyv segítségével.

3 Az eddigi lajstromok a köteteknek csak az eredeti latin nyelvű címét közlik. Az okmánykönyvek 1850-ig veszik számba az egyházmegyére vonatkozó birtoklási iratokat. Az egri egyházmegye történetének áttekintése a Liber kötetek tükrében Az egri püspökség területe Borsod, Abaújvár, Zemplén, Ung, Szabolcs, Zaránd, Szolnok, (Heves)Ujvár megyéket foglalta magába a legkorábbi időktől kezdve. A korszak kutatóinak véleménye szerint a püspökség alapítása 1008-1009 körül történt. Azonban a határokat megbízhatóan csak V. István 1271-ben kiadott okleveléből ismerhetjük meg. Ezt az oklevelet ugyan korábbiak előzték meg, de az egri egyház kiváltságait tartalmazó jogbiztosító iratok legnagyobb része elpusztult a tatárjárás során. Ráadásul a IV. Béla király által kiadott, s a korábbi időszakokra is vonatkozó iratokat Kilit püspök halála után (1245) Sibin fia Sámuel elégette. Az égetés okát nem ismerjük. Mindenesetre 25 nemes jelenlétében meg kellett erősíteni az egyházmegyére vonatkozó okleveleket.

4 SOÓS L, 1955. 94-95.; NAGY I, 1978. 164. KOVÁCS B., 1987. 27. - Lásd még az Archívum e számában Kondomé Látkócki Erzsébet forrásközlését. 176