Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)
TANULMÁNYOK - B. Huszár Eva: Magyarország úthálózatának történeti áttekintése és Heves megye útviszonyai a XVIII. század végén • 5
pesti réven át vezettek az utak. 23 Az ország úthálózata a tatárjárás után átrendeződött. Gazdasági és országvédelmi szempontok eredménye Buda megalapítása. A jövendő főváros privilégiumának és városjogának (Ofner Stadtrecht) megerősödése az ország gazdaságföldrajzi közepének stabilizálását jelentette, s ez a tény elindította Pestet is a városfejlődés útján. Az ország közepén keletkezett új kettős közlekedési csomópontot a kereskedelem erővonalai jelölték ki. 24 Innen két főútvonal (yia publicá) vezetett a Dunától keletre eső országrészbe, az északibb Szolnok-SzalacsSzatmárnémeti-Dés vonalán, a délibb Szegeden át. 25 Ezek sóutak voltak, amelyen az erdélyi sót szállították. A nemzetközi kereskedelem fő útvonalai mentén IV. Béla és az Anjouk alatt keletkeztek „újtípusú" városok. 26 Tevékenységük alatt beszélhetünk először várospolitikáról, az új városokat gazdasági-társadalmi ismérvek tették civitas-szá. 21 Elkezdődött a magyar várostörténet „második fejezete". A XIV. században a külkereskedelemben leginkább érdekelt határvárosok (Sopron, Pozsony, Nagyszombat, Bártfa, Kassa, Eperjes, az erdélyi szász városok) kerültek a fejlődés élére. 28 Ennek törvényszerű velejárójaként az országos úthálózat regionális centrumaiként mind jelentősebb szerepet töltöttek be. Európában mélyreható változást eredményezett a kereskedelem irányait illetően az, hogy a XIII. század második felében Velence átvette a kelet-nyugat közötti kereskedelemben Bizánc közvetítő szerepét az araboktól. 29 Közvetítői lettek - Németalfölddel együtt - az északra irányuló kereskedelemnek. 30 Levante főleg a keleti árukat, de a nyugati ipar termékeit is közvetítette. Nyugat-Európában bővült az exportképes ipari övezet, kelet felé terjedtek az ipari zónák (elsősorban német földre; Regensburg, Bécs). Az ipari cikkekért cserében hozzájuthattak a közép-európai nemesfémhez. Ezen belül különösen értékessé vált a magyarországi arany forgalombahozatala, például Firenze és Velence számára. A levantei kereskedelem szárnyvonala Magyarország nyugati részén Körmendet, Vasvárt, Kőszeget és Sopront érintették. Szinte kísért az ún. „borostyánút" emléke. Ennek az a magyarázata, hogy ebben az időben még nem nyílt meg a Semmering hágón átvezető út, erre csak a XIV. században került sor. Flandriából a Duna folyása mentén (Regensburg, Bécs) jött az áru, a másik irány a Prága felőli {strata publica mercatorum), amely Nagyszombat-Esztergom-Buda útvonalon haladt az ország belsejébe. 31 Ezt a Luxemburgi Zsigmond korától kezdődő dél-német kapcsolatot erősítette a császár-király személye, illetve rep23 SZŰCS J., 1993.265. 24 SZŰCS I, 1993. 56. 25 SZŰCS I, 1993. 256. Az északabbi sószállító út irányához igazodott a korai Szolnok megye az észak-erdélyi Déstől (Belső-Szolnok) a Tiszáig (Külső-Szolnok) elnyúló területe (a kettő közötti a szilágysági Közép-Szolnok). A szolnoki átkelőhely a Mély-érnél volt Szolnok mellett, innen Debrecen felé Fegyvernek-Kakat(-Kunhegyes)-Őrs-Kócs érintésével haladt az út. Ebbe csatlakozott az abádi és az örvényi révtől jövő út Heves megye felől. GYÖRFFY Gy., 1963. 200.; GYÖRFFY Gy., 1987. 56. 26 ANTALFFY Gy., 1975. 32. 27 SZŰCS J., 1993.50-51. 28 MAKKAIL., 1963. 16. 29 SZŰCSI, 1993.230. 30 SZŰCS J., 1993. 231. 31 SZŰCSI, 1993.232. 8
