Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)
TANULMÁNYOK - Nemes Lajos: Heves megye XVIII. századi nemzetiségi viszonyainak vázlata • 69
lakosság, míg egy településen (0,83%), Egerben, a fenti három náció mellett még egykori török alattvalók - zömmel délszlávok - is éltek 41 . Húsz évvel később, 1766-67-ben már 125 település volt lakott a megyében. Ebből 14-nek (11,2%) nem ismerjük a lélekszámát. Ettől függetlenül a 3. sz. táblázatban közlöm az 1766-67. évi canonica visitatióban található lakossági adatokat. Az ismert lélekszám-adatokkal rendelkező 111 településen összesen 85 654 személy lakott. A 125 településből 101-nek (80,8%) már tisztán magyar a lakossága. Ezek közül csak 90-nek vannak meg a lakosságszám-adatai, összesen 51 346 fő (59,95%). A tisztán német anyanyelvű községek száma nem változott 1746-hoz képest. Továbbra is egy ilyen van, de Aldebrő helyett ekkor Kompokon laktak kizárólag németek. Tisztán szlovák anyanyelvű település ekkor már nem volt. Magyar-német lakosságú település 5 volt (4%), Aldebrő, Demjén, Hatvan, Kerecsend és Maklár. Ezek közül négynek ismerjük a lakosságszámát (Hatvanét nem) s ez 2469 volt (2,88%). Magyar-szlovák lakossága volt 12 helységnek (9,6%), melyből 11-nek ismert a lakosságszáma, összesen 7455 (8,7%). Meg kell állapítani, hogy az előző vizsgált időszaktól eltelt 20 év alatt a szlovák szórványok jórészt beolvadtak a magyarságba. A 12 település közül 7 (5,6%), Domoszló, Kisnána, Markaz, Szajla, Tarnaszentmária, Terpes és Zagy vaszentjakab szlovák többségű, Halmaj, Mátraballa, Szurdokpüspöki, Tiszanána és Vécs pedig magyar többségű. Magyar-német-szlovák település 4 volt, Egerszalók, Erdőtelek, Gyöngyös és Heves, összesen 11 278 főnyi lakossággal (13,17%). Magyar-német-szlovák és rác lakossága volt Egernek és Pásztónak, összesen 13 106 fő (15,3%) 42 . A Vályi-féle összeállítás is megadja a nemzetiségi adatokat. 1796-ban 126 települést szerepeltetett a megyében 43 . Lakossági adatunk csak 9 évvel korábbról van, mégpedig a II. József-féle népszámlálás adatsora 44 . Tekintettel arra, hogy az asszimiláció gyorsasága miatt feltételezni lehet, hogy már 1787-ben is hasonló volt a megye nemzetiségi helyzete, mint 1796-ban, ezért a népszámlálás adatait is felhasználom. A 126 településből 113 (89,69%) magyar anyanyelvű, összlakosságuk 105 032 (77,57%), tisztán német lakosságú az 1770-es években benépesült Nagytálya, 457 lakossal (0,34%). Magyar-német lakosságú 6 település, mégpedig Aldebrő, Eger, Egerbakta, Hatvan, Kápolna és Kompolt. Összlakosságuk 22 667 (16,73%). Magyar-szlovák lakosságú szintén 6 település (4,76%), Domoszló, Gyöngyössolymos, Kisnána, Markaz, Pásztó és Szajla, összesen 7252 fő népességgel (5,36%) 45 . A betelepülők származása és befogadása A vármegyében 1687-től a XVIII. század végéig beköltözők származási helye először - s elsődlegesen - a történeti Magyarország területe, annak is a Heves megyétől északra fekvő felvidéki települései. Innen magyar és szlovák nyelvű lakosok, 41 NEMES L., 1984. 84. 42 EÉL, Arch. Vetus. Liber 3462. 43 VÁLYIA., 1796, 1799. 44 DÁNYI D.-DÁVID Z., 1960. 66-71. 45 VÁLYI A, 1796, 1799.; DÁNYI D.-DÁVID Z., 1960. 66-71. 75
