Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)

TANULMÁNYOK - Nemes Lajos: Heves megye XVIII. századi nemzetiségi viszonyainak vázlata • 69

Az 1746. évi canonica visitatio szerint a területen 120 település volt lakott. Ezek közül Lőrincinek és Nagyvisnyónak nem ismerjük a lélekszámát, így a többi 118 település összes lakossága 61 083 fő volt, melyből 42 527 fő (69,62%) a felnőtt és 18 556 fő (30,38%) a gyermek. (Lásd a 2. sz. táblázatot.) A települések közül 69 (57,5%) volt tisztán magyar lakosságú, 26 736 lakossal (43,77%), 1 (0,83%) - a nemrég települt Aldebrő - 166 lakossal (0,27%) tisztán német lakosságú és 6 település (5%) Kisnána, Markaz, Szajla, Tarnaszentmária, Terpes és Zagy vaszentjakab, összesen 1932 lakossal (3,16%) tisztán szlovák lakosságú. E falvak esetében a canonica visitatio vizsgálta a magyar nyelvtudást is. Kisnána, Tarnaszentmária és Zagyvaszentjakab esetében megjegyzi, hogy „kevesen magyarul is tudnak"

2

*, illetve „nagyrészt szlovákul beszélnek", Száj Ián „a fiatalok nagy része kezd magyarul beszélni"

29

, Terpesen pedig „a lakosok szlovákok, de az egy molnár kivételével, mind tud magyarul"

3

®. Vegyesen magyar-német lakossága volt 3 településnek (2,49%) Erdőteleknek, Hatvannak és Kerecsendnek, összesen 1673 lakossal (2,74%). A három település közül ekkor Kerecsenden, kis többséggel, a németek száma volt a nagyobb: a 126 főnyi lakosságból 64 (50,8%), akik közül 16 (12,7%), egyáltalán nem értett magyarul

31

. Hatvan város lakosságának közel 1/3-a, kb. 300 fő volt német

32

. Erdőtelekkel kapcsolatban megjegyzi a forrás, hogy „lakossága magyar és néhány német, de ezek közül is 4 kivételével mind beszél magyarul^. Az adatok alapján megvizsgált települések több mint egynegyedéről (25,83%, összlétszámuk 12 212 fő), elmondhatjuk, hogy a magyar lakosság mellett szlovákok is lakják, ezek közül 2, Bükkszék és Domoszló - lakosságuk száma 833 (1,33%) szlovák többségű, akik közül Bükkszék esetében 4 kivételével mind tud magyarul

34

, s hasonló a helyzet Domoszlón is

35

. Meg kellett jegyeznünk, hogy a vegyes lakosságú településeken csak az összes lakos lélekszámát tudjuk, sem a magyarok, sem a nemzetiségek száma nem állapítható meg külön-külön a forrásokból. Csak azt ismerjük, hogy egymáshoz viszonyítva melyik a nagyobb lélekszámú, mint a másik. A 31 településből 28-on elenyésző kisebbség beszélt szlovákul. Pl. Bükkszenterzsébeten a „ lakosság magyar, de néhány magyarul is jól beszélő szlovák lakosa is van "

36

. Egercsehinek 2

37

, Füzesabonynak 2

38

, Kistályának 4

39

, Tiszahalásznak pedig három

40 szlovák lakosa volt. Az eddig ismertetettek mellett 9 településen (7,47%), melynek összlakossága 10 364 fő (16,97%), magyar, német és szlovák nyelvű volt a 28 EÉL. Arch. Vetus. Liber 3414. 266-269., 270-271. 29 Uo. 283-285. 30 Uo. 278-280. 31 Uo. 239-243. 32 Váci Püspöki Levéltár. Váci Egyházmegye canonica visitatioja 1746. (Jelzet nélkül.) 33 EÉL. Arch. Vetus. Liber 3413. 198-205. 34 Uo. 280-283. 35 Uo. 43-46. 36 Uo. 285-291. 37 Uo. 304-308. 38 Uo. 219-225. 39 Uo. 285-291. 40 EÉL. Arch. Vetus. Liber 3414. 163-166. 74