Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: Újabb adalékok a II. világháború alatti nemzeti ellenállás történetéhez különös tekintettel Heves megyére (1939-1945) • 209

Valamint állományba vettem Angyal László (Személynök u. 25. sz. lakos) zeneszerzőt. Azon kívül mintegy 21 üldözött zsidót rejtettünk, de ennek nem lévén katonai jellege, tehát nem részletezem. Azután a tarnaleleszi kirendeltség révén már nem tudtunk működni.

13 Képes Géza útján jutottunk a Honvédelmi Minisztériumból kapott nyílt parancsokhoz, ezek Az ellenállási mozgalom tarnaszentmáriai szerveződésének a történetével kapcsolatban a Heves Megyei "Népújság 1976. április 4. száma 4. lapján megjelent Pataky Dezső írása Az észrevétlen hős címmel, aki megkereste Huszár Mihály nyugdíjas kútfúró mestert, s ő a következő történetet adta elő. 1944 novemberében az akkor 36 éves Huszár Mihály tarnaszentmáriai fiatalember megakadályozta, hogy a németek felrobantsák a Tarna-hidat. Az 1976-ban Verpeléten élő nyugdíja? kútfúró mester mesélte el a történetet, amelyet egy korabeli jegyzőkönyv is igazolt. „Jegyzőkönyv Készült Verpelét község jegyzője előtt 1945. évi májas 23-án Huszár Mihály tarnaszentmáriai lakos kérésére. Jelen vannak alulírottak. Önként megjelent fent nevzett tarnaszentmáriai lakos és elődje, hogy a m. kir. honv. Légierő Pság 17. sz. Építésvezetőségének tarnaszentmáriai üza. tároló parancsnokától a múlt év november hó elején parancsot kapott, hogy az üzemanyagtároló tartályait, melynek űrtartalma 3 millió liter, az ugyanakkor kiadott 700 kg robbanóanyaggal az utolsó magyar katonai alakulat elvonulása után robbantsa fel. Ö ezt a parancsot megtagadta, és a csapatok elvonulása után az üzemanyag-tárolót nem robbantotta fel, sőt annak épségben maradását biztosította, a robbantáshoz kiadott lőszert még a parancsnok elutazása előtt el is dugta. Kéri, hogy ennek bizonyítására Somogyi Pál és Jakus József tarraszentmáriai lakosok hallgattassanak ki. A jelenlévő Somogyi Pál tarnaszentmáriai lakos, aki az oroszok bevonulása előtt a fenti üza. tárolónál mint munkás dolgozott, előadja, hogy a tároló parancsnokának eltávozása előtt hallotta, amikor Arlay Miklós mérnök zászlós úr Huszár Mihálynak azt a parancsot adta, hogy a tárolót robbantsa fel és ha erre nem elég a 28 láda paxit, akkor a tárolókat töltse meg és akkor a robbantás sikerülni fog. Közvetlen tudomása van arról, hogy amikor a csapatok elmentek, Huszár Mihály a tartályokat nem robbantotta fel, hanem a robbanóanyagot a dobi bányába vitette ki és ott elrejtette, hogy a robbantást megakadályozza. A jelenlévő Jakus József, aki az üza. tárolónál segédszerelőként volt alkalmazva, előadja, hogy neki Huszár Mihály azt mondotta, hogy az Arlay mérnök úr parancsára neki ott kell maradni a tárolónál, annak esetleges felrobbantására. 0 kijelentette, hogy nem marad ott, mert nem ért a robbantáshoz. Tudomása van arról, hogy a tároló nem lett felrobbantva, és hogy a robbantáshoz kiadott robbanóanyagot Huszár Mihály a dobi bányába kiszállíttatta. Mást ebben az ügyben előadni nem tud. Jegyzőkönyv felolvasás és megmagyarázás után elfogadva aláíratott. Kmf. Mátray József sk. jegyző. Huszár Mihály sk. kérelmező, Somogyi Pál sk. tanú, Jakus József sk. tanú. " Huszár Mihályt azért nem vitték katonának, mert olyan szakmája volt - kúfúró, mélyépítő mesterség - ami miatt a háború alatt hadi munkára fogták. Arlay mérnök felügyelete mellett, aki házuknál kosztolt, vezette a légierők üzemanyagtárolójának építkezését. Hozzájuk tartozott két kőbánya is: a dobi és a vári bánya, ahol ő maga vezette a robbantásokat, mert lőmesteri vizsgája volt. Dolgozott az építkezésen 80 munkaszolgálatos is. Ezek olyan bizalommal voltak iránta, hogy beavatták titkukba, hogy abban a tudatban éltek, hogy őket innen már nem viszik tovább, hanem a helyszínen kivégzik valamennyit. Megszervezték a kitörést. Nagy elszántság volt bennük. Végül is nem került erre sor, mert a munkaszolgálatosokat, a leszerelt szivattyúház berendezéseivel Szentkirályszabadjára irányították és a munkaszolgálatos transzportot a szovjetek kiszabadították. Erről Huszár Mihály utóbb akkor szerzett tudomást, amikor a csoport egy tagja, a falubeli szabómester, visszatért. Elmondása szerint Arlay mérnök a parancsot 1944. november 12-15. között adta ki. Utóbb, amikor a németek a Tarna-hidat aláaknázták, 1944. november 23. előtt, ő maga vágta el a meggyújtott 217