Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)

TANULMÁNYOK - Ocsai Mihály: Az 1925-ös egri földrengés hatása Ostoros községben • 163

kezdték meg és 1925. október 22-re fejezték be, mely Danasy Gyula lelkész leveléből derül ki.

18 Az ostorosi lakosok állítása szerint a templom és a harangozó lakása között 35-40 méter hosszú és 2-3 centiméter széles repedés keletkezett a földrengés hatására. A repedések iránya megegyezik annak a repedésnek az irányával, amely mentén a zökkenés is történt. A fent leírt körülményekből arra a tapasztalati tényre kövekeztethetünk, hogy a földrengés epicentruma Ostoros községben az Ostoros-patak mentén volt, a templomhoz közel, mivel itt keletkezett a legnagyobb a kár (lásd: 4. ábra). Az 1925-ös rongálódás nyoma ma is jól látható az Egri út mögötti területen, a templom és a harangozó háza között. Itt a nevezetes földrengés nyomán egy kb. 2-3 cm széles, 35-40 m hosszú repedés keletkezett. Idővel ez a repedés tovább szélesedett, s napjainkban már 1 m széles árok található e területen. Azt, hogy a terület ma is állandó mozgásban van, más jelek is mutatják. Az 1994. május 27-i rengés előtt 1-2 héttel az ostorosi iskola udvarának a sarkán, az előbbi ároktól kb. 3-4 m távolságra, egy mély beszakadás keletkezett. E helyen nem csupán a föld szakadt be, hanem az alatta lévő riolittufa is elmozdult. Hasonló eset történt Egerben is pár nappal később, de még 1994. május 27. előtt, amikor a Dobó téren a díszburkolat kőlapjai egy vonal mentén felpúposodtak.

19 A földrengés emberekre és állatokra egyaránt nagy hatást gyakorolt, de emberéletben nem esett kár. A riolittufában

20 is csak ott keletkeztek repedések, ahol mállott, repedezett volt és a felszínhez közel helyezkedett el. Az 1925. évi rengés lokálisan egyenetlen hatásai magyarázatot érdemelnek. A Bükk hegység karbon és triászkori képződményei lesüllyedtek, Ostoros és Eger környékén számos ÉK-DNY-i irányú és erre merőleges irányú vonal mentén, és felette hatalmas kiterjedésű harmadkori rétegcsoportok helyezkednek el. Feltűnő, hogy a Bükk hegység karbon és triászkori tömege a földrengéssel szemben teljesen aszeizmikusan viselkedett.

21 Ez az oka annak, hogy Eger közelében, a várostól alig 3 kmre északkeleten a rengést már alig érezték. Úgy tűnik, hogy a régi alapkőzet tömege a fiatal harmadkori rétegekben továbbhaladó földrengéshullámokat alig vették át. Ez a tény azt bizonyítja, hogy a földrengés hipocentruma a felszínhez közel lehetett, ami a Kövesligethy-féle számításokból is kiderül.

22 18 Egri Érseki Levéltár. Archívum Nóvum. Plébániai iratok, Andomaktálya; Acta Parochiale. Ostoros 2277/1925.; 2278/1925.; 3782/1925.; 3977/1925.; 4431/1925.; 4614/1925. 19 Heves Megyei Hírlap, 1994. június 15. 4. lap. 20 A vulkáni működés során a lávaömlést megelőzve vagy azokkal váltakozva kisebb-nagyobb mennyiségű lávaanyag szóródik a levegőbe, majd a felszínre hullva ez a laza törmelékanyag felhalmozódik. A föléje kerülő kőzetek nyomására, esetleg a hegységképző erők hatására és a cementező anyagok hatására összeálló szilárd kőzeteket tufáknak nevezzük. A riolittufa szürkésfehér vagy világossárga színű kőzet, melyben kvarc, szanidin és biotit szabad szemmel is felmérhető. A riolittufa könnyen faragható, ezért építő- és díszítőkőnek is egyaránt használják. - BOROS L., 1991. 98. - Lásd még az Archívum e számában Kelemen Éva tanulmányát! 21 SCHRÉTERZ., 1925. 61. 22 MORAVETZK., 1925. 196. 167