Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)

TANULMÁNYOK - Kelemen Éva: Eger nevezetes egyházi műemléképületeit alkotó és díszítő kőzetek földtani kapcsolatai • 117

nos tervei alapján emelték 1785-től 1788-ig. Építéséhez az épület mögötti riodácit­tufa kőfejtőből és a felnémeti mészkőbányából szállítottak kőanyagot (18/a-b-c. ábra). A parókia udvaráról fedett, riodácittufából épült lépcső vezet fel a templom­hegyre. A templomot, a körülötte levő temetőt és a plébániaházat 2 m magas bogácsi dácittufa fal övezi. Középen, enyhe ívben emelkedő hármas kapuzatot foglal magá­ba. 72 A temető a templom körül helyezkedik el. A sírkeresztek elsősorban vörös mészkőből készültek. A templom nyugati homlokzatán álló tornyát lábazatos falpil­lérek övezik. Fölöttük, a magasan fekvő ovális ablak keretét és a falpillérek oszlop­fejezeteit riodácittufa faragványok díszítik. ívelt oromfalak támasztják a toronytestet. A déli homlokzatán találjuk a „férfiak templomának" díszkapuját. Ez a jelenlegi be­járat. A kapuzat építményét riodácittufából faragták ki. Két szárnya gazdagon díszí­tett kovácsoltvas. A belső térben a hajó nyugati egyharmada a. „nők temploma". Vörös mészkő­ből készült keresztelőmedencét láthatunk itt. A keleti felének padlószintje egy lép­csőfokkal magasabb (vörös mészkő), s a közepén helyezkedik el a kerek ambo (csi­szolt szürke és vörös mészkő), ahonnan a pap az igehirdetést végezte. A templomha­jó 41 x 41 cm-es vörös mészkő lapokkal takart. Ez a nyugati részben ék alakban végződik és riodácittufa váltja fel. Falai és boltozatának felületei stukkóval díszítet­tek. Keleti boltszakaszának diadalíve mögött (ikonosztáz) a szentélytérbe juthatunk. Falában egy-egy ajtó nyílik a pasztofóriumokba. A szentély közepén körüljárható, csiszolt vörös mészkőből készült oltárasztal. Az előkészítő asztalt is ebből a kőzet­ből faragták ki. A hajóban levő ikonasztal, püspökszék és szószék fából faragott. Az épület falát körben elhelyezkedő stallumok, fölöttük ikonsor és fehér stukkó díszí­ti. 73 Szaicz Leó nevét viselő utca 5. sz. épülete a Szervita templom és rendház. Egy­hajós, egytornyos, oldalkápolnákból kialakított mellékhajóval rendelkező barokk templomot 1724-től 10 évig építették. A torony építése 1754-ben fejeződött be. ívesen hajlított homlokzattal csatlakozik a hajóhoz. A kétoldalt levő fülkékben lévő szobrok, valamint a főkapuzat és a kompozit fejezetes falpillérek demjéni riodácittu­fából készültek. A templom homlokzatához keletről oldalhajó csatlakozik, amelynek egyik ablaka és a toldaléképítményt hordozó leveles, baluszteres attikafala kifordul a főhomlokzatra. Az oldalépítmény XIX. század végéről való (19/a. ábra). 74 A torony alatti belső tér négyzetes, csehboltozattal fedett, a jobbról és balról eső fülkében Mária és Szent János gipsz szobrai állnak. A templomhajó hossznégy­szögű, dongaboltozatos tér, amelyet riodácittufából faragott lábazatos és fejezetes falpillérek tagolnak. A bejáratnál két párkányos pilléren kórusépítmény, s az alatta levő tér baloldalán forrásmészkőből faragott fal. A hajó oldalában, középtájon talál­juk, egy lépcsőnyi (csiszolt travertíno) magasságban a Hétfájdalmas Szűz tiszteletére emelt kápolnát. Bejáratánál felsőtárkányi mészkőből készült szenteltvíztartó. A ká­72 DERCSÉNYI D.-VOÍT P. 1972. II. 573. 73 Uo. 505. 74 Uo.479. 137

Next

/
Oldalképek
Tartalom