Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)
TANULMÁNYOK - Kelemen Éva: Eger nevezetes egyházi műemléképületeit alkotó és díszítő kőzetek földtani kapcsolatai • 117
szült leírások Tatán 3, Süttőn, Dunaalmáson, Piszkén és Tardosbányán 7-7 bányát említenek. 30 Az egri építkezésekhez olasz kőfaragókon (Carlo, Giacomo, Giovanni Adami) keresztül jutott el a „piszkei márvány", s a vasút kiépülésével méginkább növekedett a szállítási lehetősége. A Millenium után hosszabb hanyatlás következett be. Befejeződtek a nagy budapesti építkezések, és egyre nagyobb mennyiségben alkalmazott az építőipar műköveket és cementipari készítményeket. 1950-es évek elején indult meg a kőbányák viszonylagos korszerűsítése. 31 Siklósi mészkő Felső-jura időszaki a Villányi-hegységben, Siklós közelében található mészkő. Sötét árnyalatú, nyerskávé színű, zöld és lilás színű, fehér erezettel. Ez is tömött, időtálló kőzet. Térfogatsúlya: 2,6 g/cm 3 , vízfelvevő képessége: 1,6%, nyomószilárdsága: 1000-1200 kp/cm 2 körüli. 32 - A szomszédos Máriagyűd mellett halványsárgás, rózsaszín mészkövet bányásznak. Mindkettő közkedvelt díszítőkőzet már a század eleje óta. 33 Miocén riodácittufa összlet Az egri építkezéseknek a középkor óta legfontosabb építőanyaga a riodácittufa. A Bükk hegység déli lábát teljesen körbe öleli ez a kőzetösszlet (5. ábra). Az itt található települések (Bogács, Noszvaj, Szomolya stb.) életében így fontos szerepet játszott ez az építőanyag. De a bükki falvak lakói nem csak építkeztek ebből a kőzetből, hanem lakásokat, tárolókat, pincéket is vágtak bele. Még ma is szép számmal találhatunk ilyen barlanglakásokat a területen. 34 Az újabb kőzettani besorolás az üledékes kőzetek közé - a piroklasztitok csoportjába - sorolja a tufákat. A piroklasztitok összetételében általában kis százalékban jelentkezik földpát, kvarc, biotit és amfibol, de nagy az alapanyag mennyisége és a horzsakő tartalma. 35 Az Északi-középhegységben a miocénben meginduló vulkáni tevékenység során keletkezett kb. 23 millió évvel ezelőtt. Általában szürkésfehér vagy világossárga színű, Könnyebben megmunkálható mint a kiömlési kőzete, a riolit. Igen jól faragható és jó hőszigetelő kőzet. Nagy hézagtartalommal rendelkezik, nyomószilárdsága 150-300 kp/cm 2 , azonban nem fagyálló, s víz hatására alakváltozást szenvedhet. Térfogatsúlya megnő, kiszáradva összehúzódik, és így ledobják a rájuk hordott vakolatot, A kialakított építőkő sarkai, élei íetöredeznek, legömbölyödnek, s szilárdsága is jelentősen lecsökken. Színe a barnássárgától a fehérig terjedhet, gyakran réteges kifejlődésű. A vizsgált területen mindhárom szintje: alsó, középső, felső riodácittufa megtalálható (Novajtól Bükkaranyosig). Lerakódását dácitláva ömlés, majd dácittufa szórás követte, amelynek termékei Kacstól Szomolya, 30 HÁLA J., 1987. 84. 31 HÁLA J., 1987. 86. - A Földtani Intézet munkatársának, dr. Hála Józsefnek köszönhetem a Gerecse kőbányászatát érintő - szakirodalmilae nem hivatkozott - információkat is. 32 PAP p F.-KERTÉSZ P., 1975. 113. 33 PAPP F., 1943.54. 34 BAKÓ F„ 1977. 7-8.; VIGA Gy., 1985. 17. 35 BÁLDIT., 1992. 59. 126
