Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)
TANULMÁNYOK - B. Huszár Eva: Magyarország úthálózatának történeti áttekintése és Heves megye útviszonyai a XVIII. század végén • 5
körzeteket összekötő utak hálózata is. Minden megyében létrejött legalább egy város, a megyét átfogó kereskedelmi hatósugaraknak megfelelően. 53 Ez a gazdasági oka az alsóbbrendű utak hálózatos kialakulásának. Az országos úthálózat semmiben nem különbözött a falvakat közvetlenül összekötő helyi utaktól. Az utak rosszak és idényjellegűek voltak. Burkolatuk nem volt. 54 Említ az irodalom a hegyvidéken jó közutakat, mert kő és kavics fedte őket. Ez a megállapítás azért téves, mert a hegyvidéken valóban lehettek ugyan szakaszok, amelyek kövesek és kavicsosak voltak, de nem voltak az útba beépítve. Tehát az utaknak itt természetüknél fogva köves a felületük, nem építettségűk miatt. 55 Az útvonalat a tulajdonviszonyok is meghatározták, de a legnagyobb kötöttséget a hagyomány ereje jelentette. 56 Épp ezért ez az úthálózat főbb vonalaiban - bizonyos szakaszokat leszámítva - a maival azonos. 57 A XVI. században kb. 33 város alkotta a magyarországi városhálózat törzsét, ez a XIII. század második felében alakult ki. 58 Az úthálózat változásai elősegítették a tájegységek összekapcsolását. 59 Új elemként a „keleti kapu"-t, azaz a Vereckei hágót újból használni kezdték. A mohácsi csatavesztés következményei a közigazgatásban is szembetűnőek. 1526 után a Habsburgok a kormányzást új alapokra helyezték. Mivel királyaink az országon kívül székeltek, a postaszervezet is átalakult. 60 A legfontosabb útvonalakon állomásokat létesítettek. 1526 után Pozsony lett az ország fővárosa, ami módosulást okozott az ország centrumát illetően, és ez befolyásolta az úthálózatot is, de az ország három részre szakadása idején a királyi Magyarországon az áruforgalom zavartalan volt. 61 A nagyközönséget is szolgáló posta a XVI-XVII. században alakult ki. 1624ben II. Ferdinánd az udvari főpostamesterséget Magyarországra is kiterjedően örökös hűbérként eladományozta, de a birodalom egyes részei már nem tartoztak az udvari főpostamester alá. Elő- és Felső-Ausztriában, valamint Magyarországon a Taxis-, Wolzogen-, Magno-család tagjai látták el a főpostamesteri szolgálatot. 62 53 SZŰCS J., 1992. 275. 54 KÁLMÁN I., 1988. 9. Heves megye délkeleti részére nézve jó összefoglalását adja a XIVXV. századi úthálózatnak Szabó János Győző munkája. - SZABÓ J. Gy., 1974. 21-67. - Via magna vezetett az abádi révtől észak felé, az örvényi révtől északnyugatra, mindkettő Eger irányába haladt. Az abádi út Hidvégnél szétágazott nyugatra Heves irányába, keleten pedig kapcsolódott az örvényi rév irányából Egerbe vezető via magnóba.. Heves megye vámos és vásáros helyeinek összefoglaló térképén Kovács Béla nem jelez főforgalmi utat az abádi révtől Eger felé, sem Poroszló irányába, sem Heves felé. Viszont IV. Béla oklevele arról tanúskodik, hogy az abádi révtől északra induló út via magna volt. - Heves Megyei Levéltár. Mohács előtti oklevelek gyűjteménye 831. sz. 55 MÁRKI S., 1892. 435. 56 SZABÓ J. Gy., 1974. 45. 57 KÁLMÁN I., 1988.9. 58 SZŰCSI, 1993.276. 59 Történelmi Világatlasz 1991. 115. 60 EMBER Gy., 1946. 372. A magyar posta a középkorban is uralkodói szervezet volt. 61 EMBER Gy., 1988. 725. 62 EMBER Gy., 1946. 374. 11
