Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 12. (Eger, 1990)
Németh Gábor: Heves és Külső-Szolnok vármegyék limitációja 1660-ból • 87
A XVI. századi gyöngyösi kézműves ipar jellegére és mezővárosi szintjére lásd még: Szakály, 1985. 12-28. A XVII. századi mezővárosi kézművesség dinamizmusára: Zimányi, 151 -155. 14. Németh, 1985. 217-224.; Árszabások a B-A-Z megyei i. m. 2-3.; Nóvák, 81.; Szakály, 1984.164. 15. A XVI-XVII. században több Eötvös, Ötvös nevezetű személy bukkan fel a gyöngyösi forrásokban (pl. Fekete, 1932. 75, 76. sz.; Fekete, 1933.101,104. sz.) Az ekkor már minden bizonnyal megszűnt céh pecsétnyomóját 1686. december 30-án Ötvös Mihály testamentumában a református egyházra hagyta: Gyöngyös, Református egyház levéltára, A gyöngyösi református egyház protocolluma (Balázs deák gyöngyösi kereskedő üzleti könyve) 43. verso. 16. Fekete, 1932. 27,29. sz.; Szederkényi, III. 355. 17. Vö.Kemény, 37-39. (1627-es limitáció); Kerekes, 1901. 471 -472. (1635-ös limitáció). - Gyöngyös fejlett textiliparára: Szakály, 1984.163. 18. Szilády - Szilágyi, I. 401 - 402. 19. Németh, megjelenés alatt, 38. sz. 1682. október 17.; 50. sz. 1685.: "Bojdi Tamásnál vagyon adósságom két posztó nadrág, egy aba, egy salavárdi." 20. Szilády - Szilágyi, I. 401.; Zoltai, 1938. 92. Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei Levéltára, Protocollum Judicis Primarii et Senatus Oppidi Sáros Nagy Patak. Tomus 2., 1576-1739.26. 21. Szilády-Szilágyi, I. 242, 365. - Nóvák, 30,129. - Zoltai, 1938. 99. Zoltai leírása szerint itt a nadrág kiegészítője volt, a felső lábszárat védte, combig ért és zsinórral fűzték a nadrághoz. 22. Szilády-Szilágyi, I. pl. 291. B. Dobrovszky, 24.; Nóvák, 164.; Németh, megjelenés alatt 16. sz., 1664. január 9. 23. A limitációban szereplő összeg irreálisan magasnak tűnő értéke nem biztos, lehet, hogy elírás. Kassán 1635-ben a legszebb süveg 60 dénárba került (Kerekes, 1901. 479.) Fekete-Káldy-Nagy, 576, 656.; Nóvák, 123.; Szakály, 1972. 372.; Zoltai, 1938. 80-83.; Németh, (megjelenés alatt) 30. sz. 1679. november 24. 24. Vö. Kemény, 31 - 32.; Kerekes, 1901.477. 25. Szakály, 1972. 358-370.; Szakály, 1984.156-168.; A külföldi iparcikkek és a posztóimport szerepéré: Zimányi, 141-150.; Magyarország története 1526-1686. II. 975-983. 26. Az angol és a németalföldi posztófélék közép-európai elterjedésére és fajtáira: Endrei, 1970. 288-289, 298-299.; Endrei, 1981.65-66.; Székely, 26-29. A skarlát és gránát ez esetben nem színt, hanem minőséget jelöl, valószínűleg a lazur megnevezés is. (Endrei, 1981. 66.) 27. Lengyel posztóbehozatalra számos adat a XVI. századi kassai kereskedő, Kalmár Gergely deák üzleti könyvében: Kerekes, 1903. 71-94. passim. 28. Endrei, 1970. 290-293.; Endrei, 1981. 66.; Szilády-Szilágyi, I. 401. 29. Szakály, 1972. 361-362. A karasia Raguzán át került a hódoltságba, olasz eredetű posztófajta. (Fekete-Káldy-Nagy, 651.) 30. Endrei, 1970. 297-298.; Endrei, 1981. 66. Korona rása előfordul Kőrösön is: Szilády-Szilágyi, I. 401. A "szőr atlac" kifejezéshez: Endrei, 1970. 293-294. 31. Kőrösön "Gránát Csimarin angliai" és "Gránát Csimarin" szövetek fordulnak elő: Szilády-Szilágyi, I. 401. 32. Németh, (megjelenés alatt), 9. sz. 1656-70. között; Szilády-Szilágyi, 1.401.; Ballá, 16. 33. A török tilalma és a helybeli szűcsök "károsodása" miatt a gyöngyösi szabók és szűcsök 1670-ben megkérték a rimaszombati, gyöngyöspatai, pásztói, jászberényi, ceglédi, hagykőrösi és kecskeméti 95
