Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 12. (Eger, 1990)

Németh Gábor: Heves és Külső-Szolnok vármegyék limitációja 1660-ból • 87

ma. A nőknek szánt csizmák között megkülönböztették a török és a magyar munkát. Papucsok és bőrkapcák növelték a választékot. A vargák által kínált lábbeliféleségek sorába a kocsisoknak és halászoknak való szekernye, különféle "cipellősök" - többek között füles, szár nélküli és janicsár cipellő - és a bocskorok tartoztak. A bőrkészítés és festés szintén a vargák munkája volt.

37 A szíjgyártók főleg a lófogatoláshoz gyártottak eszközöket, de a szablyaszíjat és többféle késhüvelyt is kínáltak. Az egyes bőrféleségek nevei (szattyán, bagaria, karmasin) és egyes lábbelik (janicsár cipellős, török csizma) kifejezetten török eredetre utalnak és a török bőrművesség hatását bizonyítják.

38 A janicsár kapcát vagy a jóféle török bőröket kedvelték a hódoltságtól távolabb eső vidékeken is. A kassai nyergesek 1633-ban kelt árszabása szerint a nyergekhez török bőröket, szattyánt és karmasint használtak, amelyeket a gerberektől, "avagy az török árosoktól" szereztek be. Pár évtizeddel korábban Kalmár Gergely kassai kereskedő a Kassától délre eső területeken folytatott bőrfelvásárlást. A kikészített török bőröket ő is "török árostól" vette 39 A fémfeldolgozó ipar szintén eléggé széles körnek dolgozott. A lakatosok a puskaművesek és csiszárok feladatait is ellátták. A lószerszámok sorában a kínálatként megnevezett 4 féle zabola közül az egyik az országszerte ismert fehérvári zabola volt.

40 A nemesség magasabb szintű igényeinek kielégítésére utal a főembernek való kengyelvas említése. Újabb török hatás bizonyítéka a "török forma" tányértalpú kengyelvas. A vaseszközöket itt is ónozással tették tartósabbá. A kovácsok "mívei" lajstromában szerepel a gyöngyösi kapa. Az iparcikk-behozatalra a bécsi kasza feltüntetése utal. A malmok nagy számának következménye a malomjavítási munkák részletezése. Végezetül az asztalosok árszabását említve, abból a fafeldolgozás fejlettségére következtethetünk, valamint némi fogalmat alkothatunk a lakóház berendezéséről. Gyöngyös gazdasági szerepe itt is megnyilvánult. Más volt a deszka ára, ha Gyöngyösre, vagy a hódoltságba vitték. A zsindely és a deszkafélék az északi vidékekről kerültek a hódoltságba, ahová magyar kereskedők továbbították azokat.

41 A kovácsok limitációjában foglaltak szerint ezerszámra készült a zsindely- és lécszeg. A Külső-Szolnok vármegye által változatlan formában átvett limitáció valószínűleg ez esetben is a gyöngyösi iparosok domináns helyzetével magyarázható. Az árszabásban kínált bútorféleségek a mezővárosi lakások legáltalánosabb bútorai (asztal, fehér és festett karszék, nyoszolya, fogas, festett dupla ajtó, pártázatos paraszt ajtó). A szabad királyi városok asztalos mestereinél sem találunk sokkal változatosabb bútorokat. A korabeli gyöngyösi testamentumokban olykor felbukkanó szúszékok, karszékek, festett és festetlen ládák színesítik némileg a lakásbelsőkről és a bútorzatról kialakítható képet.

42 93