Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 12. (Eger, 1990)
Szabó János Győző : Az egri kincstári serfőzés kezdetei a XVI. században • 44
68. Egy másik oklevélben Hermanus comes Rubinus, Feldricus és Carolus fiai vannak megemlítve (1275. év, Szentpétery, II. Nr. 2629.134.); kérdés, hogy ugyanazon családról van-e szó. Mindenesetre magyar származásuk kétséges. 69. Szentpétery, II. Nr. 2636.137-138. 70. Az egyéb XIII. századi vámtarifákról: Hóman, 1916.527-530.: Buda az 1255. évből, Győr az 1255. évből, Merenye az 1276. évből, Kompolt az 1280. évből. 71. Hóman, 1916.531-533. 72. Knauz, II. 1882. Nr. 515., 238-241. 73. Uo. 74. Székely, 1972.53-56. - Lokalizációjuk: Horváth István, 1979.129-131. 75. Horváth István, 1979.113. 76. Franciaországban a lakosság borfogyasztása (egy főre számítva) évi 100 liter, sörfogyasztása 40.3 liter. A nagy borfogyasztó népek között sörfogyasztásban Franciaország messze az első helyen áll. Sörgyártása pedig megelőzi Csehszlovákiát. A serfőzés központja Strassburg, illetve Lotharingia. - A belgák a világstatisztika szerint a legnagyobb sörivók közé tartoznak, az erősen komiózott sert szeretik. Lambik-nek nevezett saját készítményük sok komlót tartalmaz. (Ulischberger, 1982. 49., 53-54. 77. Kubinyi, 1963. 211.: "item cumi humuli duo grossi". Keltezésre: 196-199. 78. Györffy, 1963. 648. - Székely, 1972. 64-65. 79. Székely, 1972. 64. 80. Székely, 1972. 49-50. 81. Györffy, 1963. 648.: "de tabernis, tam in vino vei in quolibet potu, quod venditur." 82. Gyán vallonjairól: Székely, 1972. 65. - Serszolgáltatásukról: Györffy, 1963. 621. 83. Györffy, 1963. 614. - A Szent Egyed kultusz francia etnikumhoz kapcsolhatóságáról: Kovács, 1970. 42-43. (A szerző a Szent Egyed alapította dél-franciaországi Saint Gilles kolostorra tekintve inkább dél-francia hatásra gondolt.) A bihari vallonokról átfogóan: Székely, 1972. 64-65. 84. Mályusz, II. 1956. Nr. 343. 1400 június 14.: a határjárás két különböző helyen említ komlóskerteket, először Vértes falu irányában halastó mellett: "item advicem huius piscine unitm ortum humulorum ad dictam Vertus pertinere committendo* és Létától dél felé: *item inde versus merídiem procedendo infine unius orti humulorum.* 85. A már említett Gyán, Kölesér, Olaszi, Sarkad településeken kívül Ugra, Gáborján, Szentjános falvak és Józsa prédium serszolgáltatásáról is olvashatunk; ez utóbbi a debreceni Nagyerdő mellett létesült és az alig 2 km-re fekvő, már Szabolcs megyei Szentgyörgy monostornak dolgozott: Karácsonyi, 1903. 308., 213., 294., 302. Talán ide vehetjük a létai komlósokkal határos Szentgyedet és természetesen Nagyváradot is, mint serfogyasztó-serkészítő települést. 86. Du Cange, 1762. I. 279., 700-701., II. 687. - Megjegyezzük, hogy a neves szerző brascum-bracium alatt csak árpa-szaladot értett, de ez a magyar okleveles gyakorlatra nem vonatkoztatható. 87. Egyrészt az árpát sok helyütt búzával, zabbal keverték. Másrészt nem lenne akkor értelme az ilyen kifejezéseknek: cerevisia de ordco vei tritico; brasium de ordeo. Pl. vö. Erdélyi, 1902. I. Nr. 89. 678-679. - Ellentétes nézet: Bevilaqua-Borsody, 1931. 1. 388. 88. Nagy-Deák, 1879. Nr. 276., 296. 89. Szabó J. Gy., 1973. 22., 63. j. - Szabó T. A., 1980. 28-32. 90. Erre már Orbán Balázs rámutatott: Orbán, 1868. i. 41-42. - Az Udvarhely széki politikai-egyházi vezetés ténye feltevésünk szerint a legkorábbi székely település-szervezet mellett szól. 91. Kézdivásárhelyen (Háromszék) az 1541. évből: Bogáts, 1943. 77. - Bikafalván, Diafalván, Bögöziben (Udvarhely): Demény-Pataki, 1.1983. Nr. 52., 111; Nr. 78.143.: Nr. 139. 73
