Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 12. (Eger, 1990)

Szabó János Győző : Az egri kincstári serfőzés kezdetei a XVI. században • 44

Bódy kérvényét a Kamara elutasította. A vár alatti házából a későbbiekben nem lett sörház, és Bódy nem rendezkedett, be családjával a külső vár pusztuló serfőző házában. Másrészt az is bizonyos, hogy sem Kolonich hátralévő egri főkapitányi éveiben, sem Ungnád Kristóf második egri főkapitánysága idején (1584-1587) az egri várban serfőző ház nem üzemelt. Mindezeket egy 1594. évi inventáriumból tudhatjuk.

214 Az egri vár 1594. évi részletes leltára két egymás melletti serfőző házat említ. A régi mellett egy újat, amely Rákóczi Zsigmond főkapitánysága idején (1588-91) épült, a főkapitány saját pénzén, amelyet a Kamarának megelőlegezett.

215 Azt is tudjuk, hogy Rákóczi a költségén 100 forintért rézüstöt is csináltatott a serfőző házhoz.

216 Az régóta ismeretes, hogy az 1589-90. évi várszámadások már tükrözik a megindult sörgyártást, s ez mennyiségileg jelentős volt, hiszen 1875 köböl sert főztek.

217 Ha Rákóczi a beiktatáskor (1588. június 29.)

218 egy viszonylag jó állapotban lévő, berendezett serfőző házat talált volna a várban, nyilvánvalóan azt üzemeltette volna és nem épített volna egy újat a régi mellé és nem vásárolt volna nagy üstöt sem. Ez megdönthetetlen érv arra vonatkozólag, hogy Ungnád Kristóf gazdaságilag anarchikus második főkapitánysága időszakában (1584-87)

219 sem főztek az egri várban sert. A szóban forgó inventáriumban a provizori palotáról szólva, az épület leírásánál "in domo provisoris Melchioris Body" kifejezés is olvasható.

220 Ezt szerintünk csak úgy lehet értelmezni, mint a provizori palotához épített, vagy a meglévőből átalakított, bővített épületrészt, magánlakást, amely Bódy Menyhért hosszú provizorátusa idején, a Kamarához intézett kérelme visszautasítását követően (s nyilván a Kamara jóváhagyásával) épült meg. A fenti kifejezésnek ugyanis egy 1594. évi inventáriumban, amikor Bódy már nem is volt az élők sorában, nem lett volna másként értelme. Bódy személye igen emlékezetes lehetett, hiszen nemcsak az Ő provizorátusa volt a leghosszabb a vár XVI. századi történetében, hanem tisztéről való leköszönése után is még hosszú évekig a várban lakott, tevékenykedett.

221 E kérdéssel kapcsolatosan felvetődik egy sajátos párhuzamosítás lehetősége. Sejtésünk szerint Ungnád Kristófra hatást gyakorolhatott Bódy szóban forgó építő tevékenysége. Összefüggést látunk a városban lakó, ott házzal rendelkező, majd 1581-1584 között a várba költöző Bódy Menyhért udvarbíró és az első főkapitánysága idején (1569-1576) a városban háztulajdonos,

222 de a várban még külön magánlakrésszel nem rendelkező Ungnád Kristóf tevékenysége között. Ungnád, amikor 1584-ben másodízben átvette a főkapitányságot, s látta, hogy elődjének a provizora a várban a hivatali székhelyénél építkezett és oda költözött, méltánytalannak tarthatta, hogy neki a főkapitányok hivatali helyén, a volt püspöki palotában nincs új, megfelelő magánlakrésze, ezért haladéktalanul kialakíttatta azt a három helyiségből (előtér, kis szoba, nagy szoba) álló részt a palota nyugati részén, amelyet a szakirodalom Ungnádszárnyként tart nyilván 223 Bódy keltezetlen levele és az 1594. évi inventárium alapján valószínűsíthető, hogy az 1577-ben tető alá került serfőző ház a várban kőház volt. Ugyanis Bódy végül is lakás céljára kőépítményt emelt a provizori palota mellé. Másrészt a levelében 250 forintra becsült építmény ára, amelyet lakásul kívánt, a korabeli házértékeket nézve faépítményre nem vonatkozhatott.

224 Teljesen érthető - a későbbiek igazolták - hogy a Kamara a külső vár serfőző házának újjáéledésében még reménykedett, megfelelőbb vezetői gárda megteremtése 68