Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 12. (Eger, 1990)

Szabó János Győző : Az egri kincstári serfőzés kezdetei a XVI. században • 44

Táblázatban összefoglalva a fentiek: Hely Idő Arpa-komló arány 100 liter serlében komlóátlag Királyi Magyarország 1579 6,6 2,968 kg Léva 1719 6,1-10,7 2,64 kg Dombóvár 1729 16 2,21 kg Léva 1754 14,4-18 1,6 kg Országos XVIII - XIX. sz forduló . 77 0,475 kg Gödöllő 1770-1815 93 0,33 kg Dreher gyárak 1870-1890 0,3 kg (Schwechat, Kőbánya) Bajorország 1870-1890 1,125 kg Német- és közé] >európai átk ig 1960-1970 0,17-0,2 kg A sör komlózásának csökkenő folyamata ma már világjelenség és összefügg a serfogyasztás ugrásszerű növekedésével, amellyel a komlóskertek hozama már azért sem tud lépést tartani, mivel a komlóterület terjedelme alig emelkedett, sőt helyenként erősen visszesett.

163 A másik tényezőt a sergyártás technológiájának a tökéletesedésében kereshetjük: a komló egyes elemeit extrahálással hatékonyabban tudják felhasználni. Végül: bizonyos európai ízlésváltozás is befolyásolhatta ezt a tendenciát, amely különösen a XVIII. század végétől az édes íz előnybe részesítésével is összefügg. Ennek az állandóan erősödő folyamatnak a feltételeit a cukornád behozatal és a cukorrépa termesztése teremtette meg. A cukor fogyasztása alighanem az elmúlt évtizedben kulminált. A kérdés egyik szakértője megfogalmazásában a XVI. század elejére a serfőzés fejlődése, a sör minősége német-cseh területeken meglepően magas szintet ért el. A XVI. század végétől, a harmincéves háború következtében a serfőzés színvonala mindenütt visszaesett.

164 Hozzátehetjük: bizonyára a ser komlózásának a degradációja is ekkor indult meg, ez grafikailag nálunk a XVIII. században sokkal meredekebb vonallal ábrázolható, mint Németországban. Tegyük fel, hogy a XVI. századi értékek e grafikon tetőpontját jelzik. Ebből azt gondolhatnék, hogy a IX. századtól a XVI. századig egy, a nulláról fokozatosan felfelé tendáló vonalat rajzolhatunk fel. De erről nem lehet szó. Említettük, hogy a Nagy Károly udvarában gyakran időző tudós angolszász pap, Alkuin a császári seritalt nagyon keserűnek találta, úgyhogy szerinte halál lakozik a seres edényekben.

165 Ebből a kis adalékból két irányba is következtethetünk. Egyrészt arra, hogy Angliában még nem ismerték a komlót, legalábbis sörbe nem tették. Másrészt azt is jelenti, hogy Nagy Károly udvarában 100 liter serlének megfelelő italba nem 0,14-0,5 kg komlót tettek, mert ilyen kis adagok az akkor jelentősen sűrűbb folyadék ízét keserűre nem változtatták volna meg. Véleményünk szerint tehát a ser komlózása a kezdetektől magas arányú lehetett. 59