Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 12. (Eger, 1990)
E. Kovács Péter: Az egri káptalan hiteleshelyi és oklevélkiadói tevékenysége az Árpád-korban • 5
Az egri káptalan hiteleshelyi és oklevélkiadói tevékenysége az Árpád-korban A hitéleshelyi működés kutatásának fontossága Eckhart Ferenc 1914-ben megjelent tanulmánya felvázolta a káptalanok és konventek hiteleshelyi tevékenységének főbb vonásait. 1 Kutatásainak jelentős része a mai napig megállja helyét, pedig a munkájának megjelenéséig elkészült munkák csak igen csekély mértékben foglalkoztak a kérdés vizsgálatával. 2 Tanulmányának az a legnagyobb érdeme, hogy a felnövő történészgenerációnak olyan könyvet adott a kezébe, amely módszertani útmutatásaival, a kor tudományos színvonalán álló forrásismeretével megadta a kutatási alapot a részfeldolgozások kutatóinak, és adatokkal, észrevételekkel segítette a magyar medievisztikai kutatást is. Tanulmányának néhány észrevételét a kutatás ugyan már tovább finomította, de ehhez a bizonyítékokat az újonnan előkerült levéltári anyag szolgáltatta. 3 A részfeldolgozásokra azért van nagy szükség, - értve ez alatt egy-egy káptalan vagy konvent tevékenységének részletes kutatását - mert ezek az eredmények az Eckhart által felvázolt képet finomíthatják, helyi sajátosságaik pedig új színnel gazdagíthatják az egységesnek vélt gyakorlatot. 4 A káptalanok hiteleshelyi és oklevélkiadói tevékenységét azonban nem lehet elszigetelten vizsgálni. A káptalan egyrészről egy adott terület mindennapi életének szerves részévé válik jogi tevékenységének következményeként, másrészről része az ország "írásbeliségének" is. Ha a hiteleshelyi tevékenységet részleteiben vizsgáljuk, akkor arra is választ kapunk, hogy milyen volt annak a területnek a szerepe az ország gazdasági, társadalmi és kulturális életében, amelyre a vizsgált egyházi testület joghatósága kiterjedt. Egy-egy káptalan vagy konvent okleveles adatainak feldolgozása választ adhat olyan eddig megválaszolatlan kérdésekre is, mint a területi hatáskör, a királyi emberek kijelölésének módja, az ügyintézés gyorsasága vagy éppen a megyei szervek és az egyházi testület kapcsolatának gyakorlata. 5 Ha a káptalani tisztségviselők neveit, címeit elemezzük, akkor megtudhatjuk, hogy a dignitasok viselői milyen rokoni vagy hierarchikus kapcsolatban vannak a megyei nemességgel vagy a mezővárosi lakossággal. 6 Iskolázottságukra, a nagy körültekintetéssel kezelendő "magister" cím tényleges mivoltára is csak a részletes kutatások alapján derülhet fény. 7 A hiteleshelyek okleveleinek tartalmi értékelésén kívül nagy jelentősége van ezek külső és belső diplomatikai vizsgálatának is. Az egyes oklevelek "íráskezeinek", írásstílusának elkülönítése adalékul szolgálhat az ország műveltségi képének jobb megismeréséhez. 8 . 5
