Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 12. (Eger, 1990)
Szabó János Győző : Az egri kincstári serfőzés kezdetei a XVI. században • 44
nélküli primitív orosz ser (a kvasz) készítésénél az erjesztést is szolgálta. Balassa méltán hangsúlyozta a székely és a "német ser" elkészítése közötti különbséget. Hiszen a XVI-XVIII. századi németországi serkészítők a komlót előtt áztatták és először külön kifőzték. A székelyeknél a maiátázás utáni cefrézés művelete is kimaradt. Másrészt az erjesztésnél a serié korábbi lehűtésére nem fordítottak gondot (inkább arra vigyáztak, hogy ne hűljön ki hamar!) Az utóerjesztés (ászokolás) sem volt ismert. 112 A Felvidék német betelepülői az erdélyieknél nemcsak egy századdal később érkeztek, hanem a XIII. század második felének már fejlettebb sörfőzési technológiáját is magukkal hozták. Ez a megállapítás úgy hiszem a XIII. század első felétől Budára és Pestre települő németekre is vonatkoztatható. Másrészt nemcsak a Felvidék, hanem Buda és Pest patrícius családjai is a későbbiekben az erdélyieknél szorosabb kapcsolatot tudtak az anyaországgal fenntartani, ami a serfőzés tekintetében is bizonyos lépéstartást jelenthetett. A Szepesség és Sáros megye németségének okleveles anyaga az erdélyi németségnél sokkal erőteljesebben utal serfőzésükre, s ez az arány a valóságot tükrözheti. Alig egy-két évtizeddel az első német telepítések után a Szepességben már olyan kis falvak is, mint a Poprád környéki Kubach és Gránic (Szepesvéghely) külön serfőző házat tartott fenn egy 1295. évi oklevél szerint. 113 S gyanítható, hogy ez idő tájt az írott forrásanyagban felbukkanó falvak némelyikének fő gazdasági ágazata a komlótermesztés volt, mint a Lubló melletti Hobgártról (Komlóskert) ez feltételezhető. 114 Sáros megyében az eperjesieket néhány évtizeddel letelepedésük után, a XIV. század közepén az egri püspökök már rendkívüli tizedszedéssel sanyargatják, 115 bár csak 1391-ben derül ki az egyik oklevélből, hogy komlótizedről van szó. Zsigmond király ekkor Czikó István egri püspököt figyelmeztetésben részesítette, s megintette azért, hogy az eperjesiek királyi szabadságát csorbítani akarta: komlóból tizedet követelt és engedetlenségükért interdictum alá helyezte a várost. 116 István püspök utódja, Ludányi Tamás újra próbálkozott ezzel és Zsigmond 1402. évben hasonló tartalmú levelet küldött neki. 117 - Az eperjesiektől szedendő komlódézsma nyilván saját termesztésükből származott, s nem lengyel kereskedelmi áruként jelentkezett Eperjes piacán, ahogy ez különösen a Szepességben később általános gyakorlattá változott a lengyel komló erősebb, jobb minősége következtében. 118 A Sáros megyei komlóskertek keletkezésére fényt vet 1352. évből Posfalva alio nonúne Komlous helynév, amely Pósfalvának néhány évtizeddel korábbi névcseréjére, a komlóskertek akkori keletkezésére utal. 119 (1430 után pedig a szomszédos Keresztessel összeolvadva keletkezett Kereszteskomlós). 120 A komlóskertek itteni terjedésére bizonyság, hogy Komlóskeresztes szomszédját, Cselfalvát 1499-ben másképpen Komlósnak nevezik. 121 A XVI. században a sárosi várnak már akkora komlóskertjei voltak, hogy egy 1579. évi adat szerint rendszeresen 250 embert küldtek a megművelésére. 122 Bizonyára az ország számos részén sem vadkomló nem termett, sem szelíd komlót nem termesztettek, és mégis, ott is a komlós serital korcsmálása, ha igény volt rá, nem volt idegen. Például Budán, Pesten a budai 1255. évi vámtarifák komlótétele 123 itt komlós serfőzésre vall, de okleveles anyagból nem tudjuk (mint pl. Esztergom környékén) a komlóskertek létét bizonyítani. Nem lehetetlen, hogy a komlót hosszú ideig nem gyűjtötték, nem termelték, hanem kizárólag csak vásárolták. Hogy ez az állapot Mátyás király koráig fennállt volna - mivel ekkori időszakból olvashatunk 54
