Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 12. (Eger, 1990)

Szabó János Győző : Az egri kincstári serfőzés kezdetei a XVI. században • 44

Egerben a XVI. század utolsó harmadában állomásoztatott külföldi zsoldosok magas létszámáról különösen Pataki János Vidor tanulmányai óta

7 makacs tévhit terjeng szakmai körökben is. Erre már ugyan rámutattunk,

8 de szükséges itt most részleteznünk a kérdést. Zolthay István parancsnoksága (1558-1562) idején az akkor Egerben lakó egri püspök nem bízott a reformáció tanait felkaroló és ezért lázongás benyomását keltő, Erdéllyel és a Partiummal szimpatizáns magyar katonákban.

9 Ezért leváltatta a katolikus hitben maradó Zolthay Istvánt is 1562 tavaszán. Majd 1562. április vége és 1563 decembere között, Petropolyai Horváth Ferenc parancsnoksága idején (várnagytársa Zaberdini János volt) az egri várba a várőrség létszámát kiegészítő német zsoldosokat vezényeltek.

10 De Mágóchy Gáspár kinevezésével, 1564-től a püspök nem tartózkodott Egerben, s a várat kincstári kézbe adták. Heves és Borsod megyék főispánságát a mindenkori egri főkapitányra ruházták. E gyökeres változások után a várnak ismét csak magyar őrsége volt, a szokásos létszámkerettel.

11 Viszont most már maga a felsőmagyarországi főkapitány, Schwendi Lázár szorgalmazta Gyula és Eger várainak német gyalogosokkal való feltöltését, már 1565 augusztusában.

12 A következő év nyarán, 1566-ban Mágóchy nem tudta elkerülni Eger megtámadása előkészületeinek a hírében, a pattogásig feszült hadi helyzetben, hogy 100 magyar lovassal való létszámemelkedés mellett német drabantokat ne fogadjon be; ez utóbbiak zsoldját azonban nem a vár jövedelméből, hanem külön pénzzel óhajtotta előteremteni.

13 Forgách Simon 1567. évi áprilisi főkapitányi beiktatásakor ismét csak magyar gyalogok szolgáltak a várban (a megemelt magyar lovassági kontingenssel, azaz 500 lovassal), bár a Schwendi Lázárnak küldött császári leirat (március 24.-i keltezéssel) 200-300 német drabant alkalmazását írta elő.

14 Ennek azonban nem lehetett gyors foganatja, mivel 1568 márciusában újabb utasítás történt Schwendi címére, hogy az egri vár őrségét német zsoldosokkal egészítse ki.

15 Amikor Ungnád Kristófot 1569 októberében tisztségébe beiktatták, a f

őkapitányi instrukciójában is szerepeltették 100 német gyalogos alkalmazását: "in hac nostre arcé et oppido ordinarie praesidium quingentorum eqiiitiim et quadringentorum pediíum, inter quos sint centum Gennani, alare debebit."

16 Ungnád csak 1570 tavaszától, az új gazdasági évtől kezdődőleg kért engedélyt 100 német drabant alkalmazásához,

17 s csupán ettől az időtől mutatható ki német (külföldi) zsoldosok folyamatos szolgálatba állítása az egri várban. Miksa 1571. évi augusztus 7-én kelt leiratából világos, hogy a 100 német zsoldos felfogadásával egyidejűleg nem csökkentették még le arányosan a 300 magyar gyalog számát, holott a császár szerint erre azért is szükség lett volna, nehogy a törökök a vár őrsége létszámának megduzzadása hírével a bécsi kormányzattal szemben elégedetlenek legyenek. Az így felszabaduló pénzek szerinte a németekre fordítandók. Miksa bizottságot küldött ki a létszám ellenőrzésére, a kérdés megvizsgálására.

18 De Miksa császár és az új felső-magyarországi főkapitány. Rueber János generális törekvései csak Ungnád leköszönésekor és az új főkapitány,Kolonich János Bertalan beiktatásakor valósultak meg. Rueber javaslatára ilyen feltételeket szabtak Kolonichnak és 1576 októberére 300-ra emelték a német gyalogosok számát,

19 100 fővel pedig csökkentették a magyarokét. Ungnád tavaszi elmenetele utáni interregnumban német vértes lovasokat is szerződtettek,

20 bár nem tartoztak a várőrség törzsállományába; velük együtt ekkor 350 német katonáról beszélhetünk és 10-15 német tüzérről. 45