Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 12. (Eger, 1990)
Szakály Ferenc: Adalékok Gyöngyös XVI. századi kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez • 122
28. Uo.p.89. 29. Uo.p.89. 30. Uo.p. 136. 31. Uo.p.200. 32. Dezsérí Bacho passim; Szakály, 1981.13., Szakály, 1984.153. 33. A nemrég megjelent debreceni monográfia kereskedelemtörténeti részének szerzője, Bársony István szerint a "mi" Kádas Fülöpünk debreceni kereskedő volt, aki ezért kifogásolta, hogy mi ennek ellenére nagyszombatinak "minősítettük". (Debrecen íört. 646. 126. jegyz.). Bár természetesen nem elképzelhetetlen, hogy Debrecenben is vélt ily nevű kereskedő, csaknem bizonyosra vehető, hogy helyesen jártunk el 1972-ben, hiszen a nagyszombati misszilis-anyagból világosan kitetszik, hogy a főbíróságot is viselt nagykereskedő élénk kapcsolatokat tartott fenn a hódoltsággal. 34. Szakály, 1972. 356-387. 35. Orros, sajnos, nem szerepel a város török adóösszeírásában; Nyilván az ő özvegye volt az a Piactéren lakó "relicta Orrosnc", aki jelentős helyi és gyöngyössolymosi borterméssel szerepel az 1549-es tizedjegyzékben. OL Regesta decimarum. Heves megye. 36. Statny Okresny Archív v Trnavc (a továbbiakban: SOAvT), nagyszombati misszilisek (a megfelelő dátumnál); említi: Kaúmír, 1973.191. 37. Káldy-Nagy, 1965-66. 37. 38. Káldy-Nagy, 1965-66. 37. 39. Ez csak Kádas későbbi leveleiből derül ki egyértelműen, bár már ezen levél azon kitétele is, miszerint a nagyszombatiak adósságukat rendezni menjenek Gyöngyösre, valószínűsíti azt. 40. Valószínűleg azonos az 1546 körüli török defterben a "Másik" Nagy utca mahalléban - nősként, két legénysorú testvére és két szolgája társaságában - összeírt Kádas Benedekkel (Fekete, 39), amiből ha azonosításunk helyes - arra következtethetünk, hogy még fiatal ember lehetett. 41. SOAvT Nagyszombati misszilisek 42. Bakács, 73. (1405-ös adat) 43. Mindketten szerepelnek az 1546 körüli gyöngyösi defterben; mindketten a "Másik" Nagy utca mahalléban laktak, Slőter (itt Slwternak írva) Ferenc házasként, de még nagykorú fiúgyermek nélkül, Láng (itt Lanknak írva) Pál-Tamás fia és két szolgája társaságában (Fekete, 39.) 44. SOAvT Nagyszombati misszilisek 45. SOAvT Nagyszombati misszilisek 46. Nyilvánvalóan egy és ugyanazon Sánta Ambrusról van szó, hiszen a harmincadjegyzékekben és a nagyszombati forrásokban csak 1541 után tűnik fel ilyen nevű kereskedő, ráadásul azonnal a legjelentősebbek között. E feltételezésünket megerősíti Sellye mezőváros tanácsának 1543. december 2-án Nagyszombathoz intézett levele, amely György sellyei mészáros ("lanius") vallomását tartalmazza. Eszerint Sánta - akit a levél már nagyszombati polgárnak mond - Gugra hívatta György mészárost, hogy megbeszélje vele: György miként dobja piacra a budai hetivásáron ("ad nundinas") Sánta néhány hordónyi süvegét, amelynek hasznát meg akarták felezni. György mészáros - nagyszombati István deák társaságában - el is ment Budára, s ott az egyik Tisza menti mezőváros polgárával megalkudott 150 ökörre, azzal a feltétellel, hogy az illető a vételárba beszámítja az említett süvegeket. Végül azonban az üzlet nem jött létre, mert az ökrök eladója 3-4 hordó süveget - annak rossz minőségére hivatkozva - nem volt hajlandó átvenni, sőt az ökröket is visszatartotta. így a panaszos minden haszon nélkül tette meg ezt az utat. SOAvT Nagyszombati misszilisek. 142
