Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 12. (Eger, 1990)

Szakály Ferenc: Adalékok Gyöngyös XVI. századi kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez • 122

gyöngyösi Poroszlay Boldizsárnak túri Tornyi Tamásnak debreceni Paksi Bertalan deáknak kolozsvári Kálmáncsehi Istvánnak debreceni Táncos Gáspárnak kolozsvári Mázsás Tamásnak kolozsvári Fejérváry Józsefnek debreceni Iffjú Bálintnak váradi Szabó Tamásnak debreceni Salgai Jánosnak debreceni Szabó János deáknak kolozsvári Szegedi Gáspárnak debreceni Gyepey Pálnak szatmári Naményi Pál deáknak debreceni Zongó Jánosnak enyedi Péter deáknak debreceni Fekete Miklósnak debreceni Nagy Gáspárnak debreceni Beregszászi György deáknak Bár forráscsoportunk esetleges halmaznak minősül, az 1540-es évekkel összevetve bizonyos, a nyugati magyar külkereskedelem keleti frontján és ezzel Gyöngyös gazdasági környezetében bekövetkezett változások könnyen leolvashatók belőle. Debrecen ugyan továbbra és biztosan őrizte vezető helyét (7096 Ft 22 d), Várad viszont alaposan visszaszorult azokkal az erdélyi városokkal - Kolozsvárral (3981 Ft 40 d) és Nagyenyeddel (3094 Ft 66 d) - szemben, amelyek időközben tűntek fel a nyugati forgalom lebonyolítói között, s amelyeknek együttes "részesedése" (7076 Ft 6 d) megközelítette magáét Debrecenét is. Az igazi meglepetés azonban Nyírbátor előkelő helye (3463 Ft 5 dénárral a 3.), ámbár ez lehet véletlenszerű személyes kontaktusok következtében előállott torzulás is. A lebonyolító szervezet átrendeződése következtében Gyöngyös viszont - amelyet régi ismerősünk Poroszló Boldizsár képviselt (hisz nyilvánvalóan ő rejtőzik a "Poroszlay név alatt) - kétségtelenül hátrébb szorult a nyugati árucikkeket a hódoltságba és Erdélybe közvetítők rangsorában. Vagyis: Andreas Kandler ügyleteinek és az 1540-es évekbeli nyugati harmincadnaplók együttes vizsgálatából nagyjában-egészében ugyanaz a következtetés vonható le, mint a nagyszombati magisztrátus különböző állagainak gyöngyösi adataiból, hiszen a maguk esetlegességében ez utóbbiak is visszaesésről: a volumen csökkenéséről és a korábbinál színtelenebb kapcsolatokról vallanak. A régión belüli és a távolsági kereskedelem mindazonáltal mégis messze nagyobb szerepet játszott a mezőváros XVI. századi életében, mint azt korábban feltételezhettük volna. 960 50 939 937 12 828 795 35 744 743 731 75 632 96 508 60 442 400 317 50 312 50 309 60 231 60 170 95 153 30 151 70 140