Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 11. (Eger, 1983)

TANULMÁNYOK - Dr. Szecska Károly: A Földmunkások és Kisbirtokosok Szövetsége Egri Csoportja (1945—1948) • 82

ben.

133 A szövetkezet tagjainak jelentős része tagja volt a FÉKOSZ-nak. A FÉKOSZ egyik vezetőségi tagja Lintallér László 1947-ben a Földműves Szövetkezet ügyvezetője lett.

134 A FÉKOSZ szervezet által tömegtüntetés útján megszerzett káptalani udvar, s a Sas úti hizlalda és olaj ütő is a Földműves Szövetkezeté lett.

135 A FÉKOSZ által nyújtott folyamatos politikai és erkölcsi támogatásnak is köszönhető, hogy a szövetkezet boltjának árukészlete 6800 Forintról, 1947 novemberére 30 000 Forint értékűre növekedett.

136 1948. január 26-án üzembe helyezték darálójukat,

137 február 28-án pedig megnyitották gépjavító műhelyüket.

138 VII. A FÉKOSZ szervezet munkájának értékelése, a csoport megszűnése A szervezet eredményes munkájával kiérdemelte az elismerést. Ezt főként az MKP megyei és városi vezetőitől kapta meg. Az MKP megyei titkára, Súlyán György az 1946. november 19-i városi pártvégrehajtóbizottsági ülésen így nyilatkozott: ,,A Földmunkások Szakszervezete számbelileg a legjobb. . . "

139 A városi pártbizottság titkára Mucsi Sándor a vezetőség véleményét kifejezve jelentéseiben állandóan az elismerés hangján szólt a szervezetről. 1946 március havi jelentésében ezeket olvashatjuk: ,,Egy szakmai csoport van Eger városában, amelyik a tél folyamán rendszeresen tartott összejöveteleket, illetőleg taggyűléseket, a Földmunkások és Kisbirtokosok Szövetsége ...Itta szakszervezeti élet kialakulása jobb mint az ipari munkásoknál."

140 1947 novemberi és 1948 áprilisi jelentésében majdnem szó szerint ugyanazt írta a szervezetről: ,,A legerősebb tömegszer~ vezet"

1

*

1 illetve a „Legerősebb szakcsoport."

1

*

2 Nem véletlen tehát, hogy a város jobboldali, reakciós körei a FÉKOSZ-ban baloldali, kommunista irányítás alatt álló szervezetet láttak, ezért többször intéztek támadást ellene. Ezek a támadások főként a helyi Kisgazdapárt jobboldali vezetői és tagjai, valamint a Parasztszövetség részéről történtek. Például akciókat indítottak a Mária utcai é a Hatvani-negyedi Olvasókör helyiségeinek a visszaszerzésére.

143 A két munkáspárt egyesülése után a Magyar Dolgozók Pártja vezetése arra törekedett, hogy a szegény- és középparasztságot olyan egységes szervezetbe tömörítse, melyben a szegényparasztság külön tagozat formájában megtarthatja szervezeti önállóságát, s melyben a középparasztság is megtalálja a helyét. Ennek szellemében 1948. szeptember 17-én a két nagy falusi tömegszervezet országos vezetősége megállapodott a fúzióban és december 18-án a FÉKOSZ és az UFOSZ egyesüléséből létrejött a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége (DÉFOSZ).

144 A helyi FÉKOSZ és UFOSZ szervezetek egyesítési folyamata már októberben elkezdődött. A fúzióval kapcsolatban a városi pártvégrehajtó bizottság 1948. október 5-én hozott határozatot. Ez kimondta, hogy az egyesülés politikai előkészítése érdekében a városban kisgyűléseket kell szervezni.

145 Az egyesülés december hónapban valósult meg, s ennek eredményeképpen létrejött a DÉFOSZ Egri Szervezete

1

^ Ez a szervezet 1949 januárjában kezdte meg tényleges munkáját.

147 Az egri FÉKOSZ szervezet története, mint ez az eddigiekből kiderült, a város népi demokratikus forradalom alatti történetének jelentős fejezetét alkotja. Eddig a helytörténetíróink nem foglalkoztak a szervezet fejlődéstörténetével, ezért tartottuk indokoltnak részletesebb, önálló forráskutatásokon alapuló bemutatását. 96