Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 11. (Eger, 1983)
TANULMÁNYOK - Dr. Szecska Károly: A Földmunkások és Kisbirtokosok Szövetsége Egri Csoportja (1945—1948) • 82
A tagozatban jelentős befolyása volt a MKP-nek. Ezt bizonyítja az is, hogy 1947 októberében a 85 fő közül 20 volt tagja az MKP-nak. A kommunisták jelentős száma az ifjúsági tagozatnak erősen baloldali jelleget adott.* 7 A FEKOSZ vezetősége a különféle rendezvények rendjének és fegyelmének biztosítására 1947 májusában 48 mintegy 10 főből álló rendezőgárdát (RG) hozott létre, 49 melynek parancsnoka Kormos Ferenc lett. 50 A gárda tagjait ,,R" jelzésű karszalaggal látták el. 51 A vezetőség tervezte egyenruha beszerzését is, erre azonban anyagi fedezet híján nem kerülhetett sor. 52 ' A vezetőség havonta hívott össze taggyűlést, ahol a megjelenteket tájékoztatták a szervezet tervezett akcióiról, szervezeti helyzetéről, a tagság munkájáról. Minden taggyűlésen elhangzott politikai beszámoló az ország belpolitikai helyzetéről, különös tekintettel a Kisgazda Pártban tömörült reakció elleni harcra. A taggyűlések általában mindig népesek és izzó hangulatúak voltak. A felszabadulás előtt a politikai életből kirekesztett szegény parasztoknak, földmunkásoknak itt nyílott először mód a politizálásra, saját ügyeikkel való foglalkozásra. 53 A vezetőség a taggyűléseken kívül időnként különféle aktuális témákról való tájékoztatás érdekében nagy- és kisgyuléseket is szervezett, ahol azok is megjelenhettek, akik nem voltak a FÉKOSZ tagjai. A gyűléseken általában a város politikai vezetői aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről tartottak előadást, népes közönség előtt. A legtöbb tájékoztatót Mucsi Sándor, az MKP akkori városi titkára tartotta. Pl. 1946 január és 1947 januárja között előadás hangzott el a földreform jelentőségéről, a Blistázásról, az új forintról, a telekkönyvezésről, a szövetkezetek jelentőségéről. 54 Az egri FEKOSZ szervezet vezetőségének és aktivistáinak jelentős része volt abban, hogy egyre több vidéki szervezet jött létre. Számos falusi szervezet megszervezését az egriek kezdeményezték. 55 A vidéki munka szélesítése érdekében 1947 tavaszán egy falujáró csoportot alakítottak, kapcsolódva ezzel az országos mozgalomhoz. 56 A csoport tagjai közül az arra önként jelentkezettek minden vasárnap más-más faluba mentek, így voltak Hevesen, a Hatvani járás több községében. A kiszállások alkalmával részt vettek iskolák, középületek renoválásában, szerszámokat javítottak meg. A falujárást felhasználták a helyi FEKOSZ szervezetek létrehozására és megerősítésére is. 57 A szervezet befolyását bizonyítja, hogy tagjai közül többen tagjai lettek a politikai testületeknek. Fischer János és Szakácsi Bernát 1945-ben a FEKOSZ-t képviselte az MKP egri városi választmányában. 58 A két munkáspárt egyesülése után a FÉKOSZ tagjai közül Kovács András, Nagy Béla, Rabóczki Bernát, Tamás László bekerült az MDP Egri Városi Választmányába. A megyei egyesítő konferencián a szervezetet Kovács András, Rabóczki Bernát és Tamás László képviselte. 59 A csoport, de a megye egész FEKOSZ tagsága életének kiemelkedő eseménye volt Rácz Gyula főtitkár 1948. január 21-i egri látogatása. Ebből az alkalomból a csoport nagygyűlést rendezett. A főtitkár fogadására a szakadó eső ellenére több, mint 3000 ember vonult fel a város utcáin, két fúvószenekar által kísérve. 60 A főtitkár látogatása hozzájárult a szervezet tekintélyének további növekedéséhez, erőt adott a volt földbirtokosok, az ezeket támogató ügyvédek és a parasztszövetségek elleni harchoz? 1 89
