Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 11. (Eger, 1983)

KÖZLEMÉNYEK - Dr. Sebestény Sándor: A monarchista közös hadsereg tisztikarának fellépései az erősödő magyar nemzeti törekvésekkel szemben 1878 és 1880 között • 143

rad képviselőtestülete is csatlakozott, s feliratukat 1880. szeptember 25-én benyújtották a képviselőházban, ahol Baross Gábor jegyző felolvasta s továb­bította véleményezés céljából a kérvényi bizottságnak. 9 Még nem született meg a képviselőház állásfoglalása az egri zászlóügyben, amikor 1880. októberében Edelsheim-Gyulai Lipót lovassági tábornok, cs. és kir. lovassági főhadparancsnok nyilatkozatot közöltetett le a sajtóban, misze­rint a katonai vizsgálat megállapította: Seeman alezredesnek „semmi sem róható terhére, mi a magyar nemzeti zászló megvetésére legkevésbé is magyarázható lenne". 10 A tábornok nyilatkozata azonban csak toválfb erősítette az ellenállást, az ellenzék joggal firtatta, a kormányelnök mi|3rt hallgat? E rendkívül kényes ügyben Tisza Kálmán valóban afölött dilenfimázott, amit a 48-as füg­getlenségi párt Függetlenség című lap így fogalmazott meg: pártállást kellene foglalni a katonaság és a törvényhatóság között, s ez komoly politikai követ­kezményekkel jár. 11 Tisza Kálmán időhalasztásra törekvő magatartását azonban egy újabb botrányos eset veszélyeztette. 1880. november 15-én a képviselőházban felállt Szalay László somogyi követ, s egy távirati közleményt olvasott fel: ,, Vérengzés Kolozsvárott. Ma délben az Ellenzék szerkesztőjét, Bartha Miklóst két közös had­seregbeli tiszt összevagdalta; életben maradása kétséges. Bartha lapjában azt állí­totta, hogy az önkénteseket a hadnagyok magyar kutyáknak nevezték. A tisztek ezért elégtételt kívántak; Bartha bebizonyítván állításának igazságát, az elégtételt megtagadta. Ma Rüstow és Dienstl hadnagyok korbáccsal mentek Barthára, ki bottal védte magát, a tisztek kardot rántottak és összevagdalták Barthát, ki fején, arcán mindkét kezén tátongó sebeket kapott." 12 A hír nem érte váratlanul Tisza miniszterelnököt, mivel az eset november 13-án történt, és már értesült róla. Szót kért, és az ellenzék lecsendesítésére kö­zölte, előző nap kapta meg Kolozs megye főispánjának táviratát, miszerint folyamatban van egyes vegyes (katonai—polgári) bizottság felállítása az ügy kivizsgálására. Ugyanakkor „határozottan nyilvánítom, nem tehetem, hogy kife­jezést ne adjak viszont azon meggyőződésemnek, hogy igen helytelenül járnak el azok, kik. . . egyeseknek menthetetlen kihágása miatt egész testület ellen akarják a nemzet közérzületét felizgatni" 1 ^ — mondott a miniszterelnök —, vagyis a kö­zös hadsereg intézményét védelmébe vette. Tisza szavait Eötvös Károly azon­ban félbeszakította, mondván: ,,Ne takargassa a tényekeÜ" Madarász József azon nyomban megtoldotta: „Rendre a gyilkosok miatti" A szópárbaj további meggátlására, ekkor Péchy Manó kért szót, a kormánypárt tagja. Példás vizs­gálatot vár — mondotta —, de most megelégszik a kormány elnök ígéretével, ezzel elérte, hogy egyenlőre félbeszakadt a további vita. 14 Hosszas huza-vona után Eger valamint Somogy megye feliratására mégis­csak válaszolni kényszerült a kormány. Az utóbbit már 14 megye és 7 város törvényhatósága is< pártolta. 15 Mindkét feliratra Vécsey Tamás a kérvényi bi­zottság tagja adott választ. Először kitért az 1879. október 4-i egri zászlólevé­telre: Seemann szerint a zászlót azért vetette le, mert „a szövet rongyos és pisz­kos volt, nem volt szándékában a nemzeti zászlót becsmérelni". Ezt el kell fogadni — mondotta Vécsey. Az 1880. júniusi eset pedig egyedi, így nem szükséges bi­zottság kiküldése a képviselőház részéről az eset felülvizsgálatára. 16 Somogy feliratát illetően — mely új törvényt kért a nemzeti jelvények vé­delmére — pedig azt válaszolta, jogos lenne egy korszerű büntetőtörvénykönyv kiadása, de ez a jövő feladata. 17 145

Next

/
Oldalképek
Tartalom