Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 11. (Eger, 1983)
KÖZLEMÉNYEK - Dr. Sebestény Sándor: A monarchista közös hadsereg tisztikarának fellépései az erősödő magyar nemzeti törekvésekkel szemben 1878 és 1880 között • 143
rad képviselőtestülete is csatlakozott, s feliratukat 1880. szeptember 25-én benyújtották a képviselőházban, ahol Baross Gábor jegyző felolvasta s továbbította véleményezés céljából a kérvényi bizottságnak. 9 Még nem született meg a képviselőház állásfoglalása az egri zászlóügyben, amikor 1880. októberében Edelsheim-Gyulai Lipót lovassági tábornok, cs. és kir. lovassági főhadparancsnok nyilatkozatot közöltetett le a sajtóban, miszerint a katonai vizsgálat megállapította: Seeman alezredesnek „semmi sem róható terhére, mi a magyar nemzeti zászló megvetésére legkevésbé is magyarázható lenne". 10 A tábornok nyilatkozata azonban csak toválfb erősítette az ellenállást, az ellenzék joggal firtatta, a kormányelnök mi|3rt hallgat? E rendkívül kényes ügyben Tisza Kálmán valóban afölött dilenfimázott, amit a 48-as függetlenségi párt Függetlenség című lap így fogalmazott meg: pártállást kellene foglalni a katonaság és a törvényhatóság között, s ez komoly politikai következményekkel jár. 11 Tisza Kálmán időhalasztásra törekvő magatartását azonban egy újabb botrányos eset veszélyeztette. 1880. november 15-én a képviselőházban felállt Szalay László somogyi követ, s egy távirati közleményt olvasott fel: ,, Vérengzés Kolozsvárott. Ma délben az Ellenzék szerkesztőjét, Bartha Miklóst két közös hadseregbeli tiszt összevagdalta; életben maradása kétséges. Bartha lapjában azt állította, hogy az önkénteseket a hadnagyok magyar kutyáknak nevezték. A tisztek ezért elégtételt kívántak; Bartha bebizonyítván állításának igazságát, az elégtételt megtagadta. Ma Rüstow és Dienstl hadnagyok korbáccsal mentek Barthára, ki bottal védte magát, a tisztek kardot rántottak és összevagdalták Barthát, ki fején, arcán mindkét kezén tátongó sebeket kapott." 12 A hír nem érte váratlanul Tisza miniszterelnököt, mivel az eset november 13-án történt, és már értesült róla. Szót kért, és az ellenzék lecsendesítésére közölte, előző nap kapta meg Kolozs megye főispánjának táviratát, miszerint folyamatban van egyes vegyes (katonai—polgári) bizottság felállítása az ügy kivizsgálására. Ugyanakkor „határozottan nyilvánítom, nem tehetem, hogy kifejezést ne adjak viszont azon meggyőződésemnek, hogy igen helytelenül járnak el azok, kik. . . egyeseknek menthetetlen kihágása miatt egész testület ellen akarják a nemzet közérzületét felizgatni" 1 ^ — mondott a miniszterelnök —, vagyis a közös hadsereg intézményét védelmébe vette. Tisza szavait Eötvös Károly azonban félbeszakította, mondván: ,,Ne takargassa a tényekeÜ" Madarász József azon nyomban megtoldotta: „Rendre a gyilkosok miatti" A szópárbaj további meggátlására, ekkor Péchy Manó kért szót, a kormánypárt tagja. Példás vizsgálatot vár — mondotta —, de most megelégszik a kormány elnök ígéretével, ezzel elérte, hogy egyenlőre félbeszakadt a további vita. 14 Hosszas huza-vona után Eger valamint Somogy megye feliratására mégiscsak válaszolni kényszerült a kormány. Az utóbbit már 14 megye és 7 város törvényhatósága is< pártolta. 15 Mindkét feliratra Vécsey Tamás a kérvényi bizottság tagja adott választ. Először kitért az 1879. október 4-i egri zászlólevételre: Seemann szerint a zászlót azért vetette le, mert „a szövet rongyos és piszkos volt, nem volt szándékában a nemzeti zászlót becsmérelni". Ezt el kell fogadni — mondotta Vécsey. Az 1880. júniusi eset pedig egyedi, így nem szükséges bizottság kiküldése a képviselőház részéről az eset felülvizsgálatára. 16 Somogy feliratát illetően — mely új törvényt kért a nemzeti jelvények védelmére — pedig azt válaszolta, jogos lenne egy korszerű büntetőtörvénykönyv kiadása, de ez a jövő feladata. 17 145
