Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 11. (Eger, 1983)

KÖZLEMÉNYEK - Sugár István: Az egri vár püspöki falvainak urbariális összeírása 1577—1579-ből • 103

Az urbariális összeírások vizsgálatszerűen minden esetben pontosan rögzítik a jobbágyok panaszait Soklyósy és Kövér provizorok ellen. Részletesen felsorolják, hogy milyen jogellenes tételekkel terhelték meg a lakosságot. Sőt abból a körülményből, hogy például Szőllőske esetében még azt is gondosan feljegyezték, miszerint a jobbágyoknak nincs panaszuk a provizor ellen, arra lehet következtetni, hogy az összeírás során minden esetben ilyen irányú kérdést is feltettek a falu hiteles küldötteinek. Kövér Ferenc provizor ellen az első panaszokra már 1578 áprilisában találtam levéltári adatokat, amikor az egri és a felnémeti mészárosok tesznek panaszt ellene.

9 1578. december 12-én már a bécsi Udvari Kamara kér jelentést az egri polgárok panaszai tárgyában.

10 1578 decemberében az egriek másik két panaszügyére találtam levéltári forrást.

11 A panaszok mögött Kolonics várkapitány keresendő. Mivel nem tudott elegendő pénzt a provizor rendelkezésére bocsátani, nem tudta katonáit rendszeresen fizetni, úgyhogy a Haditanács ebben az ügyben 1578 decemberében az uralkodóhoz felterjesztéssel kénytelen fordulni.

12 Az 1577 szeptember havában megkezdett urbariális összeírás, valamint az egymást érő panaszok nyomán a Szepesi Kamara feltárta a várkapitány és a provizor közötti ellentét és a viszály okát, s levonta tapasztalatai és következtetései alapján annak súlyos kihatásait. Elengedhetetlenül szükségessé vált az egri vár egységes vezetési rendszerének a kialakítása, melyre vonatkozóan 1579. február 16-án bocsátotta ki az uralkodó legfelsőbb rendelkezéseit. Ekkor kerül a vár gazdálkodásának az élére a főkapitány, s az elkövetkezendő időben már nem az uralkodó, hanem ő nevezte ki az egri provizort. A helyzet maradéktalan megértéséhez tudnunk kell, hogy 1564-ig az egri vár tisztviselőinek a hatáskörét az egri püspök határozta meg, a központi pénzügyi hatóságok ezt csupán ellenőrizték.

13 1564-től azonban, amikor a kincstár kezébe kerültek maradéktalan teljességgel az egri püspöki javak, a helyzet gyökeresen megváltozott. A vár élére főkapitányt állított az uralkodó, akire a vár jövedelmeit és azok kezelését bízta. Rúzsás szerint ettől kezdődően az egri főkapitány mindazon jogokkal rendelkezett, mint melyekkel eredetileg a püspök bírt.

14 A továbbiakban úgy vallja, hogy a provizort ettől kezdve a főkapitánynak rendelték alá, úgy azonban, hogy az csak ,,némi ellenőrző szerepet" játszhatott.

15 Kutatásaim szerint az egri vár főkapitánya ezzel a szinte korlátlan jogkörrel 1564-től még nem rendelkezhetett, ugyanis egy királyi utasítás csak 157 8. február 16-án rendelte el az egri vár merőben új gazdálkodási rendszerének az életbe léptetését. A bécsi Hofkammerarchívban őrzött okmány tanúbizonysága szerint az uralkodó fenti rendelkezésében megparancsolta a Szepesi Kamarának, hogy „proventus Agriensis per supremum eiusdem arcis capitaneum deinceps administrentur, ea ratione, ut principális quidem cura eorundem ipsi incumbat, provisor tamen, quem ipse nominare tenentur, quive suae Maiestati.. .. . . .iuramento obstrictus esse debeat, eosdem proventus ope et auxilio dicti capitanei percipiat ex praecepto eiusdem, in usum militum atque alias arcis necessitates eroget" és erről elszámol. Az egri vár főkapitánya Bódi Menyhértet „proventuum suarum" (!) tette meg provizornak, akinek azután a helyszínen Nagyváthy Eerenc kamarai tanácsos, valamint a ,,lustrationum magister" és a ,,solutor campestris", — mint kiküldött biztosok, — megmagyarázták az egri vár gazdasági és pénzügyi kezelésének új rendjét.

16 Ezzel a vitathatatlanul helyes módszerrel kívánta a központi pénzügyigazgatás és hadvezetés kiküszöbölni a vár főkapitánya és a vár provizora között gazdasági ügyekben a nap mint nap 105