Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 11. (Eger, 1983)

KÖZLEMÉNYEK - Sugár István: Az egri vár püspöki falvainak urbariális összeírása 1577—1579-ből • 103

Az egri vár püspöki falvainak urbariális összeírása 1577-1579-ből A földesúr és jobbágyai között a gazdasági, pénzügyi és jogi kapcsolatok az urbáriumban tükröződnek. S ha e meghatározáson túl azt is figyelembe veszszük, hogy a vizsgálat alá vett összeírás keletkezésének időpontjában az egri püspökség falvai, beleértve Eger városát is, maradéktalan teljességgel az egri vár birtokát képezték, mérhetjük csak fel az előkerült kézirat jelentős történeti forrásértékét. Urbariális összeírásunk tökéletes képet nyújt a falvak parasztságának s Eger város lakosainak a vár iránti jogszerinti terheiről, valamint a súlyos anyagi gondokkal küzdő provizorok által kierőszakolt önkényes terhekről is, de hűen tükrözik az officiálisi rendszer nehéz terhekben megnyilatkozó elfajulását, és nem hiányoznak a hódoltsági török uraknak és a szultánnak, azaz a török kincstárnak teljesítendő, illetve fizetendő szolgáltatások sem. A legtöbb falu, s elsősorban Eger város esetében teljes családfőösszeírást kapunk, az egyes személyek jogállásának (jobbágy, zsellér, nemes, polgár) figyelembevételével. A terjedelmes urbariális összeírás, — mely mint majd látni fogjuk, egy nagy felmérő vizsgálat részét alkotta — meglehetősen hű és jó képet nyújt az egri vár birtokait képező nagyszámú egri püspökségi falu lakosságának életéről. A fellelt iratanyagnak figyelemre méltó helytörténeti értéke van, és betekintést enged a vár egy pénzügyileg rendkívüli nehézségekkel küszködő korszakának birtokgazdálkodásába is. Az összeírás létrejöttének körülményei A tekintélyes munkálat szerzője, készítője, illetve irányítója: Nagyváthy Ferenc szepesi kamarai tanácsos, aki a kézirat címe szerint adatait nem pusztán összeírta, de azokat ki is nyomozta. („Urbárium sive conscriptio et proventuum Episcopatus Agriensis in Mense Septembri Anno Domini 1577. per egregium Franciscum Nagiwathy consiliarius Camarae Scepusiensis investigatum et conscriptum".) Az első kérdés, amelyre feleletet kerestünk: valójában mikor készült a munka? Bár a kézirat címében az 1577 szeptemberi dátumot viseli, de a terjedelmes szöveg vizsgálata alapján kiderült, hogy azt zömében 1579-ben vették fel. Egyes helységek urbáriumaiban felderíthető adatok alapján a következő kép alakult ki az összeírások felvételi évéről, amelyre részben a választott bírók és esküdtek feltüntetett szolgálati évéből, részben pedig más, kivált a dézsmaadatokkal kapcsolatban tett megjegyzésekből lehet következtetni. 103