Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)

KÖZLEMÉNYEK - N. Kiss István: Népesség és nemesség Heves vármegyében 1707—1709 • 74

Az önkéntes katonák csoportjában, a kiterjedt adókedvezmények miatt kb. 2,5 dica esik egy családra. Ugyanakkor a zsellérek (inquilini) és a szolgák (famuli) között, ahol sok a nőtlen férfi, az előbbieknél 3,5, az utóbbiaknál csak 1,5 dicát lehet számítani egy családra. Az egyes csoportoknál megállapítható családszámot 4,5-es átlaggal szorozva megkapjuk a família teljes lélekszámát. Csupán a katolikus papok, illetve a zömmel nőtlen szolgalegények esetében kell 2-es szorzószámot alkalmaznunk a teljes létszám meghatározásánál. Család- és népességszám Egerben, 1707-ben családszám népességszám nemesek 21 95 papok 25 50 katonák (miles) 35 158 cives 194 873 zsellérek 19 86 szolgák 10 20 304 1 282 Eger város népességét is számításba véve a megyében az egy km

2-re eső lélekszám 1707-ben 2,7, míg 1709-ben 2,8 főt tett ki. Ez a népesség 1707-ben, ül. 1709-ben pedig 98 mezővárosban és faluban élt, Egert nem számítva. Az ekkor feltűnően ritka népességű megyében 1805-ben már 198 000

11 főt számláltak össze; a növekedés aránya több mint kilenc és félszeres! (A 18. századi felfutás történeti-demográfiai okaival e tanulmány keretei között nem tudunk foglalkozni.) Heves megye gyér népességét 1707—1709-ben részben a megelőző évtizedek hadvonulásai is indokolják, előbb a törökellenes felszabadító háború, majd az 1703—1704-es kuruc hadjáratok végigszántottak a megyén. Ennek hatása, bár részletes bizonyító anyag nem áll rendelkezésünkre, helyenként valóban katasztrofális méretűnek mutatkozott. így pl. a Heves megyével szomszédos jász kerület székhelyén, Jászberényben, 1705 és 1710 között csaknem felére apadt a családok száma.

12 Az ilyen arányú pusztulás azonban semmiképpen sem tekinthető átlagos méretűnek. Befejezésül az 1709. évi népességszámot néhány, a 16. századból származó tizedösszeírás eredményeivel kívánjuk Összehasonlítani. Figyelembe véve a telkes gazdák, zsellérek, szolgák és a falusi nincstelenek eltérő családlétszámait, 1709-ben mintegy 4 000 parasztcsalád élt Heves és Külső-Szolnok megyében. Ugyanezen a területen 1550-ben 4 902, 1570-ben 5 897 és 1600-ban 1 830 parasztcsaládot tüntetnek fel a dézsmajegyzékek.

1;i Az 1600-i népességszám a 15 éves háború pusztítását jelzi, de az 1550, illetve 1570 körüli adatok arra utalnak, hogy az 1709. évi 4 000 parasztcsalád csak 20—30%-kal kevesebb, mint a 150 évvel korábbi és békés évekre jellemző népességszám. Eszerint a lakosság konkrét száma, amely a 18. század első évtizedének összeírásaiból kiszámítható, ha tükrözi is a közbeeső háborús pusztítás hatását, a 16. századi adatokkal egybevetve teljes mértékben reálisnak tekinthető. 73