Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)
KÖZLEMÉNYEK - Ocskay György: Barokk kőfaragójelek a XVIII. század közepéről • 91
23. Függönyív. Könnyen faragható jel, a barokk kedvelt díszítő motívuma, az egyik legismertebb ,,carloneszk" elem, J. B. Carlone gyakori formaeszköze. A jel talán olasz származású kőfaragó keze nyoma. El kell ismerni, hogy a fenti néhány azonosítási kísérletben sok a ,,talán", a „valószínűleg". Hisz pusztán feltevésekre szorítkozhatunk. A jezsuiták egri háztörténete ugyan részletesen leírja az elkészült gimnázium épületét, és minden részletében elismeréssel nyilatkozik róla. 8 a kivitelezőkről azonban hallgat. Bizonyára a jelek azonosítására ma elsősorban rendelkezésre álló „Mesterek adattára" sem teljes, sok barokk mesternek csupán a neve maradt fenn, az is esetleg egyetlen adatként, elszámolási nyugtán vagy számlán. Feledésre ítélt, névtelenségre szánt munkások azok, akikről barokk viszonylatban tudomásom szerint ilyen mennyiségben első ízben előkerült kőfaragójelek tanúskodnak. Sokan voltak. Ezért a jelek értékét, a velük való foglalkozás értelmét nem is az esetleges sikeres megfejtések adják. Sokkal érdekesebb jelenség az, hogy egyetlen épületen egy időben ennyi jel bukkanjon fel. Illesztési jelekre nem gondolhatunk, mivel azt a funkciót jóval egyszerűbb jelek, például római számok is betölthették volna. Másrészt olyan természetű kőfaragó munkákról van szó, melyek nem bonyolultak, méretre szabott kövek rutinszerű egymás mellé helyezését jelentették. Csak egy következtetés kínálkozik: az, hogy minden jel mögött más-más személy rejlik. Egy híján annyi jel gyűlt össze, ahány ablak a gimnázium utcai frontján van. Ez a kor hasonló adataival való összehasonlítás során csak a rendkívül gyors munkatempóval magyarázható. Tudjuk, hogy a tekintélyes kétemeletes épület alig több mint egy év alatt felépült. 9 Figyelemre méltó, hogy ugyanennyi idő alatt épül fel egy évvel korábban a gyöngyösi jezsuita gimnázium is. 10 . Annak alapkövét 1751 május. 16-án tették le, és már 1752 októberében meg is nyitották. A két jezsuita gimnázium, a gyöngyösi és az egri egymást követő években épült fel. Kézenfekvő, hogy a munkát kivitelező mesteremberek közül olyanok is dolgoztak az egri építkezésen, akik Gyöngyösön már a rend alkalmazásában állottak. Ezzel lehetne magyarázni azt, hogy a jelek azonosítása során több alkalommal gyöngyösi mester neve kerülhet szóba, noha Egerben is tevékenykedett számos kőfaragó. Mindezek alapján úgy tűnik, a barokk építési gyakorlat és munkasszervezés érdekes példáját is nyújtják a kőfaragó jelek, hisz tudjuk, hogy hasonló méretű építkezés kőfaragó munkáinak elvégzéséhez általában elégnek bizonyult egy-két mester. 11 Gondolhatunk esetleg amolyan „kegyes célú" munkafelajánlásra is, amilyeneket a szerzetesrendek részére gyakran végeztek, ahol azonban a munka elvégzését kellőképpen dokumentálni is kellett a kövekbe faragott jelek révén. Bárhogyan is van, a hajdani egri jezsuita gimnázium régi kövei gazdag és változatos kőfaragój el -anyagot rejtettek. Az újrafaragás során kicserélt kövek szeméttelepre kerültek, kisebb részüket magánépítkezésen használták fel. így a felgyújtott jelek ma már hozzáférhetetlenek. Későbbi, hasonló helyreállítási munkák során azonban további értékes anyag bukkanhat fel, teljesebbé téve a barokk kőfaragó jelekről való eddigi ismereteinket. További gyűjtés, a barokk munkaszervezet olykor rejtett céljainak jobb megismerése, esetleg okmányszerű adatok felbukkanása vezethet majd pontosabb eredményre. Ez bizonyára elősegíti majd a középkori kőfaragójegyek funkciójának jobb megfejthetőségét is. 94